Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Miklós Tamás: Esztergom első világháborús emlékművének története
302 MIKLÓS TAMÁS hogy a pénzbeli adományokat az újságon keresztül is el lehet juttatni a polgármesteri hivatalnak. Mivel azonban ezt a közleményt hivatalos részről senki sem cáfolta meg, Bleszl 1918. március 27-én lemondott a további működéséről.48 A városi főügyészjúnius 4-én vette át tőle a vonatkozó okmányokat, betéti könyveket, valamint az emlékmű megfestett és keretbe foglalt vázlatát.49 A világháborús összeomlás és a forradalmak végül meghiúsították az emlékmű felállítását, valamint Esztergom romló gazdasági helyzete hosszú évekre eldöntötte annak további sorsát. 1920. július 8-án a miniszterelnökség, a honvédelmi, a belügy-i és a kultusz minisztérium, valamint a MOVE képviselői elhatározták, hogy az elesett hősöknek országszerte mindenütt emléket kell állítani. A MOVE Esztergom város és vármegyei főosztálya ennek szellemében július 20-án átiratot intézett a vármegye alispánjához, hogy hasson oda a cél érdekében a városok és községek képviselő testületéinél. Utóbbiak határozzák el, hogy méltó és maradandó formában örökítik meg a hősök emlékét, valamint sürgősen készítsék el az elesett hősök pontos kimutatását, amelynek egy példányát jutassák el a főosztályhoz is. Továbbá a képviselő testületek megfelelő propaganda kifejtése mellett indítsák meg az anyagi gyűjtést, és a megkezdett munkáról a főosztályt is értesítsék. Az alispán augusztus 5-én továbbította az átiratot a polgármestereknek és a főszolgabíróknak.50 Ugyanezen év szeptember 14-én a MOVE képviseletében Waldvogel József ezredes levélben arra kérte fel az esztergomi városi tanácsot, hogy folytassák a Sétahely Szépítő Egylet korábbi tervét.5' A két nappal később keltezett válaszból azonban kiderül, hogy a város súlyos gazdasági helyzete ezt egyelőre nem teszi lehetővé, illetve a hősi halottak névsora is hiányos még. Utóbbi okául azt jelölték meg, hogy a hadifogságban még lehetnek olyanok is, akiknek a halálhírét tévesen közölték, továbbá sok olyan személy van, akiknek a sorsa az idő szerint teljesen ismeretlen.52 A MOVE indítványát 1920. december 30-án a városi képviselőtestület is tárgyalta. A közgyűlés 203/1920. kgy. sz. határozatával kimondta, hogy mivel a „ város anyagilag még nincs ugyan abban a helyzetben, hogy a város hősei iránt valamely monumentális emlékmű emelésével rója le a kegyeletét, de addig is, amíg köteles hálájának külső jelét is adhatja, közgyűlési jegyzőkönyvben örökíti meg minden harctéren elesett esztergomi hős nevét. ” MNL KEML V.2.b. Ad 1641/1932. 595-596. o., illetve: A szép Esztergomért! Esztergom, XXV. ^ évf. 186. sz. (1920. szeptember 19.) 1. o. 49 MNL KEML V.2.b. Ad 1641/1932. 593. o„ illetve 567. o. 50 MNL KEML V.2.b. Ad 1641/1932. 543. o. 51 Waldvogel itt valószínűleg a Gróh-féle tervre gondolt. 52 MNL KEML V.2.b. Ad 1641/1932. 540-541. o. Városi közgyűlés. Esztergom, XXVI. évf. 1. sz. (1921. január 1.) 2. o.
