Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Miklós Tamás: Esztergom első világháborús emlékművének története
ESZTERGOM ELSŐ VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰVÉNEK TÖRTÉNETE 299 napon kell megtartani.30 Az ünnep megszervezése a városi tanácsok, illetve a községi elöljáróságok feladata volt. A szervezők kötelesek voltak felkérni a helybeli egyházi vezetőket, hogy ez alkalomból ünnepi istentiszteletet tartsanak. Elrendelték, hogy ezen a napon a hősi temetőkben, vagy pedig alkalmas helyen ünnepélyt kellett tartani. Az istentiszteleten, valamint az ünnepélyen az állami és önkormányzati hivataloknak, a m. kir. honvédségnek, valamint a közbiztonsági fegyveres testületeknek küldöttségekkel kellett képviselniük magukat. Az ünneplésbe be kellett vonni a helybeli hazafias társadalmi és ifjúsági egyesületeket, valamint a tanuló ifjúságot is. Ahol utóbbira nem volt lehetőség, ott az iskolában kellett megemlékezést tartani.31 1928-tól, az országzászló-mozgalom megalakulását követően az országzászló állitások azonban jelentősen csökkentették a hősi emlékművek politikai és revíziós jellegét.32 1933-ban a vallás- és közoktatásügyi miniszter kötelezővé tette, hogy „mindenütt, ahol még nincsen az iskolák hősi halált halt tanárainak, tanítóinak és tanulóinak emlékét hirdető márvány tábla, úgy annak mielőbbi fölállítását az iskolák igazgatói minden eszközzel szorgalmazzák. ”33 1938-ig Magyarországon összesen 1086 világháborús monumentumot állítottak fel. 34 Esztergomban eddig az időpontig a város két legismertebb emlékművén - a Hősök emlékművén (1927) és a nyitrai m. kir. 14. honvéd gyalogezred emlékművén (1934) - kívül hét emléktáblát avattak.35 A második világháború idején hősi halált halt katonákról 1942-ben rendelkezett a belügyminiszter, amelynek értelmében az 1938. óta lefolyt hadműveletekben hősi halált halt katonák neveit is meg kellett örökíteni az első világháborús emlékműveken. Ennek úgy kellett megtörténnie, hogy az új világháború áldozatait jól meg lehessen különböztetni az előzőétől. Azokon a településeken, ahol még nem állítottak első világháborús emlékművet, ott azt a „legsürgősebben” kellett megvalósítani.36 30 31 32 33 34 35 36 A m. kir. minisztérium 1928. évi 1.477. M. E. számú rendelete, az 1914-1918. évi világháború hősi halottai emlékének megünnepléséről szóló kormányrendelet kiegészítéséről. MRT, LX1I. évf. Budapest, 1929. 18. 51. o. 2.519/1925. M. E. rendelet (1925. április 25.). MRT, LVIII. évf. Budapest, 1925. 17. 50-51. o. Somfay i. m. 33. o. Idézi: Ravasz i. m. 12. o. Kovács i. m. 27. o. Szent Benedek rendi Szent István Katholikus Főgimnázium (1921), Esztergomi Ipartestület (1925), Szent Imre Főreáliskola (1925), Esztergom Belvárosi Katholikus Olvasókör és a Belvárosi Katholikus Földmíves Ifjúsági Egyesület (1926), Széchenyi Kaszinó (1926), Esztergomi Önkéntes Tűzoltóegyesület (1928), Esztergomi Érseki Tanítóképző Intézet (1930), Esztergomi Takarékpénztár (1937). 28.282/1942. B. M. rendelet (1942. április 17.). MRT, LXXVI. évf. Budapest, 1943. 214. 974-975. o.
