Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kládek László: "...recsegve begerjed a "lármafa"...". A hangos híradók kora
A HANGOS HÍRADÓK KORA 267 Bár a tanácsok tisztviselői a javító és szerelő vállalatoknak írt kérő-panaszkodó leveleikben mindig hangsúlyozták, mennyire fontos a hangoshíradó-berendezések jó működése a hivatalos közlemények kihirdetése miatt, a „célközönség” nem volt mindig ilyen jó véleménnyel a „lármafákról”. Budakalász fiatalsága „parodizálta” is az „intézményt”: „Mikorpéldául besötétedik, felmennek a község közepén emelkedő dombra és ’hangos híradót’játszanak. -Halló, halló figyelem! - visszhangzik a falu felett a kiáltás. - Megkezdjük közvetítésünket! Ezután kedves, olykor sikamlós tréfák, szép népdalok és vonagló jazz-szá- mok következnek. A falu népe esténként már várja ezeket a »közvetítéseket«, jót nevetnek a fiatalok játékán. De van-e okuk nevetni a párt-, a tömegszervezetek vezetőinek, elvtársainknak? Cseppet sem mulatságos, hogy tanácsaik híján a fiatalok kedve, tehetsége, tettvágya ferde irányba csúszott. ”66 ,, Több szekszárdi lakos ’’ kifogásolta a Ludas Matyi „Le a bürokráciával” című levelezési rovatában, hogy városukban „egész nap bömböl a hangszóró. Híreket mond és vidám tánczenét közvetít Az ablakokon áthatoló állandóan hangos megafon miatt a szekszárdi hivatalokban nem lehet nyugodtan dolgozni. Néha egy kicsit pihentetni kellene a megafont és a szekszárdiak idegeit. Különösen akkor, amikor temetési menet vonul végig a városon. Furcsán hat a vidám tánczene hangjai mellett vonuló gyászmenet. Helyes lenne, ha a Szekszárdi Temetkezési Intézet, mely a tanács vállalata, értesítené a tanács ’hangszóróosztályát ’, hogy a megafont -legalább erre az időre-kapcsoljákki. ”67 1959-ben a felsőgödi olvasók panaszkodtak „az üdülőtelepek bömbölő megafon- jainak idegtépő lármájára. ”, ami vasárnap reggelenként már fél nyolctól hallható volt... A Ludas Matyi szerkesztősége ehhez még hozzátette: „ Úgy gondoljuk, a felsőgödiek panaszához csatlakoznak mindazok, akik üdülőhelyek közelében laknak. Mert nemcsakFelsőgödről van szó!”6* Az előbbi levelek íróinál jóval elkeseredettebb volt az a munkás, aki így nyilatkozott az Észak-Magyarország című lap újságírójának az MTI Szigorúan Bizalmas közleményei szerint: „Az újságíró elmondja, mit tapasztalt a DIMAVAG gépgyárban. Az egyik műhelyben egy munkás kérdőre vonta a riportert, hogy mi lesz a prémiummal. A riporter őszintén bevallotta, hogy erre a kérdésre nem tud felelni. A panaszkodó munkás ekkor kifakadt: Az a baj lássa, - mondotta a munkás és nagyot suhintott a riporter orra előtt kalapácsával - hogyha a prémium iránt érdeklődik az ember, azt senki sem tudja, csak a magas Isten. De ha a munkáról, a tervteljesítésről, a normáról van szó, a hangos híradótól kezdve a kapusig mindenkitől ezt halljuk. Az embernek már a könyökén jön ki. ”69 Bontson zászlót a budakalászi DISZ! Szabad Nép, 1956. július 9. 2. o. Két hiba Szekszárdon. Ludas Matyi, 1953. november 19. 6. o. Ne bömböltessék a hangszórókat. Ludas Matyi, 1959. június 4. 14. o. MTI Kőnyomatos. Szigorúan bizalmas kiadványok. 1956. május 9. 7. o.
