Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei
245 A NIXBRODI SZÁLLÍTMÁNY követően kiderült, hogy egyes vevők ingatlana kisebb, másoké pedig nagyobb volt 40 holdnál, vagyis a kimérésnél hiba történt. Az árverésen végül az eredeti ajánlattevők közül csupán Danglmayer Ferenc maradt, a többiek: Gerendás József, Kollár Antal, Nagy József, Koller Károly, Koksa István és Kakas Ferenc (ketten egy telket vettek), Sóki Szabó József, Meszes János, Meszéna János, Walch Mátyás és Eggenhoffer Tamás, valamint Héya Imre királyi biztos. Közülük Koller Károly és Meszéna János két telket vásárolt. Az árverési bizottság beszámolója szerint már a helyszínen vita alakult ki a vevők és a jelenlévő királyi biztos, Héya Imre között arról, hogy a vevők mikortól fizessék a kamatot: az árverés napjától, vagy amikor ténylegesen birtokba lépnek, azaz 1843 végétől, a bérletek lejártától. Azonban sokat rontott a megegyezés esélyén, hogy az egy-két éves bérlők részére kiadott földeket másképpen mérték ki, mint a vevőkét, az előbbieket ugyanis láncszámra, s így egy-egy bérlő darab földje több vevő földjén is keresztülhúzódott, ami több vevő bevonását igényelte egy bérlővel való megegyezéshez.121 Ráadásképpen a választott község megint támadásba lendült, ezúttal azt kifogásolta, hogy az eladott nixbrodi 14 darab földhöz a legelőből kanyarítottak ki egy darabot, holott a városi legelő csorbítása már korábban, nevezetesen az 1830-as telepítési mentesség elnyerésének feltételeként is, meg volt tiltva.122 Az egyik károsult, Danglmayer Ferenc első felháborodásában a Kamarához folyamodott és a Kamara, indokait elfogadva megengedte, hogy a vételtől visszalépjen. Nixbrodon a helyzet ismét összezavarodott. Miután a bérletek 1843 végével megszűntek és a vevők ténylegesen birtokba léptek, az új tulajdonosok - Danglmayer példáján felbátorodva és egymással szövetséget kötve - beadvánnyal fordultak a tanácshoz, melyben közölték feltételeiket, amennyiben nem fogadja azokat el, visszalépnek a vásárlástól. A feltételek • a fizetendő összeg kamata 2% legyen a teljes törlesztésig, azaz 1863-ig; • tíz év után, tehát 1853-tól a tőke 4w részét fizetik évente; • telkeiket 5. adózási osztályba sorolják be; • a város valahol biztosítson számukra jó földet, hogy azzal ingyen meghordhassák homokos telkeiket; • ha a város elfogadja a feltételeket, hajlandók kifizetni az elmúlt 1844-45 évek bérleti díjait, amikor sem ők, sem a város nem tudták hasznosítani a földeket.122 MNL K.EML IV.lOOl.g. 1842. F. 1. No. 69. (március 29-i jelentés). MNL KEML IV.lOOl.g. 1842. F. 1. No. 69. (március 29-i jelentés). MNL K.EML IV.lOOl.g. 1845. F. 2. No. 111.
