Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei
A NIXBRODI SZÁLLÍTMÁNY 243 Kisebb darabokban csak szegény emberek vennék meg, akik sem marhákat tartani, sem építkezni nem tudnának. Ezért a városi bizottság is a Kamara által javaslatba hozott örökös eladást tartja célszerűnek, hogy ne csak a vevő, hanem az utódai is élvezhessék.113 A város tehát az eladás mellett döntött és a felterjesztett vélemény mellé csatolták annak a 14 személynek a nevét is, akik vevőnek jelentkeztek az egyenként 40 holdas birtoknak a megvásárlására. A listából nyilvánvalóan kitetszik, hogy ők a város legtehetősebb polgárai közé tartoztak: Palkovics Károly, Bleszl Albert, Nitter Ferenc, Danglmayer Ferenc, Schönbeck Mihály, Pölczmann Mihály, Feipolder József, Hölfer József, Einczinger György, Schönbeck Ignác, Pakh János, Krakovitzer József, Hell Péter és Dótzl József. A lista az eredetileg háromféle feltétel szerinti, összehangoltan kialakított árajánlatot tartalmazza a vevőjelöltek részéről: haszonbérbe nem kívánják venni a földet, 30 éves zálog esetén 1500 forint az ajánlatuk, végül örökös eladással és polgári joggal: 2000 forintot ajánlanak, jó pénzben.114 A választott község, melynek nagyobb része előzőleg a bérleti forma mellett tette le a voksát, hosszú beadványokban próbált agitálni a városi tulajdon elpazar- lása ellen."5 A tanács rendre megcáfolta állításaikat, míg végül - feltehetően szószólójuk, Niedermann András hatására - megváltoztatták álláspontjukat, arra hivatkozva, hogy rosszul tájékoztatták őket, így beleegyeztek az eladásba, mondván: „ a pénz örök tőke, kamatai jók lesznek adósság és a háziadó kiváltására ”.116 A Helytartótanács — a Kamarával egyetértőleg - 1841. Kisasszony havának 31. napján kelt leiratában engedélyezte a nixbrodi térség 40 holdas darabokban történő eladását.117 A Magyar Királyi Helytartótanács 1841. október 8-án közzétett körrendeletével meghirdette az árverés általános feltételeit: „a kis-esztergomi 560 holdnyi térnek 14 darab 40 holdnyi nagyságú majorságokra felosztva, faizás nélkül, a katonatartástól és tizedtől örökösen, az adóiul pedig hat évig mentesen, idegenekre nézve elegendő biztosság mellett egy negyed rész árának azonnali lefizetése, a fennmaradó sommárul adandó kötlevélnek a vett telekre első helyen betáblázandósága és a kamatoknak félévenkénti fizetése feltétele alatt városi birtokképpen, polgári joggal többet ígérés útján örökösen leendő eladására határidőül 1842. tavaszelő 21-ik napja tűzetett ki. ”118 13 14 15 16 17 18 13 MNL KEML IV.lOOl.g., 1840. F. l.No. 68. 14 MNL KEML IV.lOOl.g., 1840. F. 2. No. 57. 15 MNL KEML IV.lOOl.g. 1840. F. 1. No. 68. 16 MNL KEML IV.lOOl.g. 1840. F. 2. No. 57. 17 MNL KEML IV.lOOl.g. 1841. F. 2. No. 14. Kisasszony hava: szeptember 18 MNL KEML IV.lOOl.g. 1842. F. 1. No. 23. Tavaszelő hó: március
