Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei
236 KANTOR KLARA • a templom és plébánia földjét — templom és pap híján — egyelőre bérbe kell adni, hasonlóan a mérnök által már kijelölt iskolamesteri földet is; • a vágóhidat a telepen kívül kell elhelyezni, távolabb a kiméréstől, megóvandó a település levegőjének tisztaságát.103 A korrekciókat is tartalmazó újabb tervezetet a királyi biztos közvetítésével a város felterjesztett a Kamarához, amely júniusi válaszában megerősítette azzal, hogy őfelsége tetszését is elnyerte, s a korábbi, betelepítést célzó rendelkezéseit is figyelembe véve javasolja, hogy az egész telkeket 250, a zsellértelkeket 40 forinton kiáltsák ki. Egyebekben jóváhagyja a módosításokat, s amennyiben ezek megtörténtek, semmi sem akadályozza a telepítést. Ezt előre meg kell hirdetni, meghatározott időpontban az összes feltételekkel.104 Az október 19-ére kitűzött árverés feltételeit négytagú bizottság dolgozta ki, Kollár Antal bíró vezetésével részt vettek Muzsik Ferenc, Tarkovits Bazil kapitány és Menyhárt István aljegyző, de jelen voltak a választott község elöljárói is. A meghirdetett feltételek a következők voltak: • az új „ szállítmány ” az anyavárosnak „ hóstádja ” lesz, igazgatását a városi tanács látja el, lakosai idővel polgárjogot nyerhetnek; • a jelentkezők katolikusok lehetnek, magyar vagy német nyelvűek, jó magaviseletükről bizonyságlevelet hozzanak és igazolást, hogy képesek lesznek házat építeni a megvásárolt telken; • az egésztelkesek szántói két dűlőre osztva egyenként 4-4 pozsonyi mérő nagyságúak; az egésztelkek esetében 250 forintról, a zsellértelkeknél 40 forintról indul a „ kótyavetye • a vevők az árverésen történő leütéstől számítva lépnek a telek birtokába, de az összeget azonnal le kell tenni, s „jövő esztendei kikeletkor” neki kell fogni a házépítésnek, azzal, hogy három évig adómentesek; • a vevők nem használhatják a telkeket majorság gyanánt, feltétlen lakóházat kell építeni és ott kell lakniuk, hiszen a cél a „ mennél előbb való megnépesedés”; amint a házak felépültek, besorolják őket a megfelelő faizási osztályokba; • a marhalegelő az anyavároséval közös, de később lehet, hogy külön részt jelölnek ki; kikötik, hogy csak ló, szarvasmarha és sertés tartható, sem juh, sem kecske nem tartható; • szabad lesz a lakosoknak akár itt, akár Sátorkőn városi földeket bérelni, vagy - felsőbb engedéllyel - gyümölcsöskerteket létesíteni.105 MNL KEML IV.lOOI.g. 1820. F. 2. No. 17. MNL KEML IV.lOOI.g. 1820. F. 2. No. 17. (június 28.). A telkek árának változását már az 1817-es, 23700. sz. telepítési utasításában elrendelte a Kamara. MNL KEML IV.lOOI.g. 1820. F. 2. No. 17. (augusztus 11.).
