Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei
234 KANTOR KLARA pította, hogy az új település nem falu, hanem Esztergom elővárosa vagy kerülete lehet, tehát a lakossága sem kilencedet, sem előfogatot, sem más úrbéri terhet nem visel. Háromévi adómentességet kapnak, ez ideig a városi erdőkből nem élhetnek faizási joggal, 3 év leteltével azonban igen. Ugyanaz vonatkozik a katonatartásra is. Marháiknak külön ki kell hasítani legelőrészt. Középületeik: mivel az 1796-os jelentés szerint a középületekre szükséges költségeket a házipénztár nem bírja, e kötelezettség alól felmentést kap. Ugyanakkor javasolja, hogy a templom földjeit jelöltesse ki a város és hozzon létre egy alapot, melybe a templomföld bérbeadásával befolyt összeget és a magánszemélyektől jövő szíves adományokat helyezik el, majd ezt kamatra kiadva növelik, rövid idő alatt elérheti a 20 ezer forintot. Mivel a település a bécsi úton fog feküdni, mindenekelőtt a kocsmát kell megépíteni, nem feltétlen a város költségén, hanem keresni kell egy kocsmárost, aki a 20 pozsonyi mérővel járó telek és az éves szerződése fejében saját költségén megépíti a kocsmát. A közelben malom is van a patakon," annak is van forgalma. Ugyanezt a megoldást a mészáros és a kovácsműhely esetében is lehetne alkalmazni, ezzel további 1533 illetve 1424 forintot lehetne megspórolni. Ami a temetőt illeti, annak kerítését a lakosokra kell bízni, a telepítés után. így az eredeti 38 568 forintból csak 4212 forint kiadás marad, ami az iskola- és plébániaépület költségeit fedezné, ezt pedig az eladott telkek árából lehetne pótolni. Sőt a plébánia építését későbbre lehetne halasztani, első az iskola. A Helytartótanács e praktikus tanácsait azonban egyelőre nem volt lehetőség kipróbálni, mivel a Lauber-féle földek sorsa még mindig bizonytalan volt, a me- hirdetett árverésekre hiába jelentkeztek vevők. 1817-ben például 76 fő jelentkezett a környékről: Esztergomból 5, Dorogról 21, Szentiélekről 18, Csolnokról 13, Csév- ről 9, Leányvárról 9, Tinnyéről és Kövesdről 1-1 fő.* 100 A Lauber-örökösökkel évekig folytatott pert végül 1819-ben, az atyai örökségről szóló egyességlevél előmutatásával és a felek, valamint a város között kötött egyes- séggel sikerült lezárni. Ennek értelmében a város - a nixbrodi földjeikért cserében - a Sátorkő alatti dűlőben megfelelő méretű és hasonló minőségű földterületet méret ki. A csereszerződést 1819. augusztus 3-án kötötték meg a felek, melyben leírják a sátorkői csereföld fekvését, határait. A határleírás szerint a 211 és fél hold föld a Sátorkőnek nevezett gyepterületen, a kesztölci kocsiút alatt déli irányban fekszik, a város és Kesztölc határa mentén a Sas-hegy lábáig terjedően, innen Dorog irányába fordul, majd a Sas-hegy nyugati Walch Mátyás malmára lásd a Függeléket. 100 MNL K.EML IV.lOOl.g. 1817. F. 2. No. 249. melléklete.
