Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei
230 KÁNTOR KLÁRA Február végén a tanács arról tájékoztatta a Kamarát, hogy a Flelytartótanácson keresztül feladta a hirdetést. Március elején a Kamara felszólította a várost, hogy Missits István alispánnak és királyi biztosnak valamint jegyzőjének visszamenőleg fizesse ki a még 1795-ben - a nixbrodi telepítés ügyében - végzett 70 napi fáradságos munkáját, kettejüknek összesen 315 forintot.87 1800 márciusában a Flelytartótanács 5757/1800. sz. rendeletével valóban közzétette a nixbrodi hirdetést, melyet minden törvényhatóságnak megküldött, kérve őket, hogy hirdessék ki és buzdítsák az ottani lakosokat telekvásárlásra. A hirdetmény lényege: a király őfelsége elrendelte az Esztergom városhoz tartozó Nixbrod nevű dűlő benépesítését, melynek közzétételére a városi magisztrátus kérelmére kerül sor. A dűlő a Tátról Dorogra vezető postaút mentén fekszik, ahol bizonyos, ezután építendő középületeken kívül 33 egész házhelyet és 40 zsellértelket alakítottak ki. Az egész telek belső tartozéka 10 öl széles és 120 öl hosszú, azaz 1200 négyszögöl, a külső tartozéka két nyomásban 8 pozsonyi mérő, egyenként 600 négyszögöllel számítva, vagyis összesen 4800 négyszögöl, melyhez hozzáadva a beltelket, 6000 négyszögölet tesz ki. A zsellértelkek méretei: hossza 50, szélessége 8 öl, a többi terület a középületek részére van fenntartva, e telkek a közlegelő mellett helyezkednek el. Az egész- és zsellértelkek árát a városi pénztárba kell befizetni, az egész telekért 100 forintot, a zsellértelekért 6 forint 40 krajcárt. A vásárlók a királyi parancs értelmében 3 adómentes évet kapnak. Azon kívül a benépesítendő terület Esztergom királyi város joghatósága alá fog tartozni, mint külváros, ugyanazon jogokkal és kiváltságokkal élhet, mint a királyi város, egy bírájuk lesz és a polgárjogot a maga idején megszerezhetik. Az ott építkezni szándékozók segítségére már egy kutat készítettek közpénzen.88 Ideje volt a Lauber-féle földekkel kapcsolatban is tiszta helyzetet teremteni. Az 1800. március 24-i tanácsülési határozat értelmében megkérik Laubert, hogy nyilatkozzon: azon az áron, amelyen szerezte a nixbrodi földjeit, hajlandó-e átengedni azokat a városnak a telepítésre, valamint arról is nyilatkoznia kellett, hogy e földek után fizetett-e hadiadót. Lauber Ferenc válaszképpen különféle kikötéseket tett: 1. a város adjon kimutatást arról, hogy ő eddig mennyi adót fizetett 2. ezeket a földeket bevetheti-e vagy bérbe adhatja-e 3. a város minden közlését írásban kéri MNL KEML IV. 1001 .a. 184/1800., 322/1800., 404/1800. sz. MNL KEML IV.l.d. Esztergom vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Helytartótanácsi rendeletek. 408/1800. sz.
