Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei
219 A NIXBRODI SZÁLLÍTMÁNY Augusztus folyamán megkezdték a telep kútjának ásását is, mely a jelentés szerint nehezen haladt, mivel a föld kemény volt. Mégis találtak egy „ottani” kőműves legényt, aki 27 forintért vállalja az egészet. Elrendelték, hogy ha más nem akad, őt bízzák meg. Arról is döntöttek, hogy Lauber Ferenc városi serfőző a kútásás ideje alatt bort mérhet, amiért hetente 24 krajcár taksát fizet.52 A kút azonban mégsem készült el teljesen, még egy év múltán is olyan értelmű határozatot hoz a tanács, hogy közölni kell a Kamarával, hogy a város kész befejezni a kutat, de a felépítményhez és az eszközökhöz még pénzt kell előteremteni. Javasolták, hogy addig ne költsenek rá, amíg a telepítés meg nem kezdődik, mert őriztetni kellene a kutat, nehogy az átutazók lerombolják, vagy másképp kárt tegyenek benne. Ugyanitt előadták azt is, hogy a Dorogi-patak szabályozása elkezdődött a - még Felkis Antal mérnök által készített - tervek alapján, de kiderült, hogy a patakot nem lehet a Zsidódi fok felé a Dunába vezetni, mert nem lehet biztosítani az árok stabilitását a talaj adottságai miatt.53 A mérnök által 1793-ban benyújtott költség- vetés 350 forintra becsülte a munkálatokat, hivatkozva a rendkívül nehéz terep- viszonyokra. Az összeget házszám szerint vetették ki a város lakosságára.54 A városi tanács tehát minden tőle telhetőt igyekezett megtenni, hogy a felsőbb akarat szerint megvalósulhasson az új kolónia: Nixbrodon komoly előkészületek kezdődtek. Jaczyg György mérnök 1794. szeptember elején mutatta be az elkészült telepítési tervet. Ennek magyarázata szerint a telep téglalap alakú belterületén 33 egész házhelyet és 40 zsellértelket alakítottak ki oly módon, hogy a középpontban lévő templom s a mellette elhelyezkedő plébánia (34.) telkét körbeveszik az egyéb „kiszolgáló” egységek. Ilyen a kút, a kocsma (35.), a mészárszék (36.), a kovácsműhely (37.), az iskola (38.) és a bécsi út mellett, a településen kívül a temető (80.). A település egésztelkes házai - nyolc kivételével - közvetlenül a Dorog-Tát közt vezető bécsi úton fekszenek, míg a zsellértelkek két oldalt húsz-húsz telek elosztásban, ezekre merőlegesen úgy, hogy házaik a telep felé néznek, kertjeik a határba nyúlnak. A település felett a város irányában az egész telkekhez tartozó szántóföldek láthatók két nyomásban.55 (2. sz. melléklet) * * * MNL KEML IV.lOOl.b. Prot. Oec. 204/1794. sz. MNL KEML IV. 1001.a. 1058/1795. sz. MNL KEML IV.lOOl.b. Prot. Oec. 103/1793. sz. MNL KEML XV.2. Térképek levéltári gyűjteménye. Planum partis terreni L/ibe/rae Regiaeque Civitatis Strigoniensis et quidem plagae Nichtsbrod dictae, quo terreni hujus melius excultivandi causa nova colonia /ut praesens Planum repraesentat/ erigenda projectatur.
