Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei
217 A NIXBRODI SZÁLLÍTMÁNY A terület megtelepítésének kezdete az 1791. márciusi bizottsági ülésig vezethető vissza iratainkban, amikor Esztergom város királyi biztosa45 az ülésen közölte a belső tanáccsal az esztergomi gazdák panaszával kapcsolatos uralkodói álláspontot. A panasz lényege az volt, hogy a városban sok olyan féltelkes gazda található, akinek a háza után járó szántóit a Dorog és Tokod közti út melletti, úgynevezett nix- brodi dűlőben, a város legszélén mérték ki, s a nagy távolság, a homokos terület terméketlensége miatt szinte hasznavehetetlenek a földjeik. Ezért - az uralkodói javaslat szerint - célszerűnek látszik ott egy új kolóniát létesíteni, vagyis bel-telkek, házhelyek kimérésével letelepíteni, helyhez kötni a földek tulajdonosait, akik azután eredményesebben tudják azt megművelni. Az elképzelés megvalósíthatóságának vizsgálatára a királyi biztos egy bizottság felállítását rendelte el, amely kidolgozza a terület felosztásának tervét, amit magasabb helyen majd elbírálnak.46 A megalakult bizottság négy napos helyszíni kiszálláson vizsgálta meg a királyi javaslatot, s ezen nem csak a város, hanem - Dorog, Tokod és Tát községek szomszédsága okán - a vármegye néhány tisztviselője is részt vett. Napidíjukat 2 forintjával számolva fizette ki a városi tanács.47 Iratok híján nem ismerjük a bizottsági jelentést, de véleményezése pozitív tartalmú lehetett, azaz a nixbrodi területet alkalmasnak találták betelepítésre. A kivitelezési munkálatok azonban vontatottan haladtak. Az 1794. július 4-én tartott bizottsági ülés legfontosabb napirendi pontja volt az a legutóbbi királyi rendelet, mely több, részben egymással összefüggő, a város által felterjesztett kérdésben rendelkezett. Az egyik ilyen ügy volt, hogy a dunai árvizeknek gyakorta kitett tabáni városrészt esetleg az új, nixbrodi kolóniára lehetne átköltöztetni. Ezzel is összefüggésben kívánta a város megoldani a - szintén sok problémát okozó - Dorogi-patak szabályozását is, valamint a legelőn elterülő mocsarak lecsapolását. Az uralkodói leirat a Dorogi-patak szabályozását nemcsak támogatta, de - az új telep létesítésétől nyilván nem függetlenül - a munkálatok mielőbbi megkezdését sürgette. Ami azonban a tabániak áttelepítését illeti, rendkívül költségesnek ítélve meg, kategorikusan megtiltotta, megállapítva, hogy az együtt járna az ottani lakosság teljes anyagi ellehetetlenülésével. Kegyesen jóváhagyta ugyanakkor a kiküldött bizottság által beterjesztett tervezetet, mely az új telepeseknek 3 éves adómentességet ígért. Előírja, hogy a Dorogi patak szabályozásának költségeit hogyan osszák szét a lakosok közt. Ami a homokos Sátorkői dűlőben Esztergom város királyi biztosa ekkor Huszár József volt. MNL KEML IV. 1001.g. Protocollum commissionale. (a továbbiakban: Prot. com.) 1791. március 5. MNL KEML IV.lOOl.g. Prot. com. 1791. április 1.
