Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei
A NIXBRODI SZÁLLÍTMÁNY 21 1 melyek főleg a város ötödik fertályának területét, továbbá a Tabánt, tehát a külvárosi részeket bővítették, növelték. A Kamara igyekezett tiszta képet nyerni a királyi jószág mibenlétét és állapotát illetően, részben emiatt, de a beltelkek tulajdonosainak gyakori változásai, öröklés, adásvétel, csere miatt is szükségessé váltak a város területének újabb felmérései.31 Az 1760-70-es évekből két nagyobb lélegzetű felmérést ismerünk Esztergom királyi város területére vonatkozóan. Az egyik a Kamara útmutatása alapján készült 1767-ben Szalóky Nepomuk János prímási földmérő által, mely elsősorban a város egész határának térképi ábrázolásával, valamint annak egyes részei hasznosításának módjáról, a dűlők termékenységéről összeállított leírással tűnik ki. Szalókynak a Kamarához megküldött jelentéséből egyértelműen kiderül, hogy ekkorra már jelentős külvárossal, az 5. fertállyal megnövekedett a város belterülete. Megállapítja, hogy a falon belüli (intramoenialis) telkek száma 348, amiből 81 darab féltelek. A külvároson viszont már majdnem ugyanannyi a házak száma, mint a falakon belül, azaz ott 274 ház található, melyek különböző nagyságú telkeken állnak, s nincs appertinenciájuk, vagyis tartozékföldjeik.32 Eszerint, az 1743 (Grundbuch) és 1767 (Szalóky) közti közel negyed század alatt a régi falakon belül mindössze nyolc új polgári telket alakítottak ki. A másik nevezetes felmérést, a Elelytartótanács többszöri ösztönzésére, tíz évvel később, 1777-ben Eperjessy István földmérő készítette, ez a város belterületi részét mérte fel fertályonként, a házak sorrendjében. '3 E felméréshez tartozó összeírás szerint az első négy fertály házainak száma 349, az ötödik fertály 203, a Szérűskertek vagy Tabán városrész 106 és a Terézia utca 52, azaz összesen 710 házat tartottak nyilván Esztergomban, vagyis a külvárosi telkek száma már meghaladta a városfalon belüli telkek számát.34 * * * MNL KEML IV.lOOl.g. 1765. F. 4. No. 16. 1765-ben a házak után járó kenderfoldek szomszédságában, a dorogi út és Tersztyánszky úr telke közti földeket mérték ki és adták el 18 és 25 forint közti áron. 1769 elején két hónapig tartó munkával további szérűskerti fundusok kimérésére került sor. Uo. 1769. F. 4. No. 27. A városfalak ekkor már csak romos állapotban jelezték a királyi város egykori belterületi határát, ez a mai Árok utca és Simor János utca vonalában húzódott dél illetve kelet felől. Északról Szenttamással és az ahhoz tartozó Hévízi-tóval volt határos a királyi város, míg nyugatról a Duna folyóval, annak kis-dunai ágával. MNL KEML XV.2.
