Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei
209 A NIXBRODI SZÁLLÍTMÁNY tályában 347 házat, az 5. fertályban 165, a Suburbiumban 42, azaz összesen 554 házat írtak össze, amelyből a falon kívüliek, az extramoeniális házak száma 207 volt.23 Hasonlóan alakul a kép a 10 évvel későbbi, az 1748/49. évi adószedői számadásban felvett lakossági névsor esetében is. Itt az 1-4 fertályban 344 házat, az 5. fertályban 164 és a Suburbiumban 43 házat írtak össze, az utóbbi kettőben főleg féltelkek voltak a lakosok tulajdonában.24 Az egyre növekvő számú külvárosi lakosság méltánytalannak érezte jogfosztott- ságát a belsőtelek-tulajdonosokkal szemben, több ízben megpróbált ellene fellépni. Az 1754. december 9-én tartott tanácsülésen felolvasták az összes külvárosi lakos nevében benyújtott kérvényt, melyben a polgárjog megadását követelték. A tanács ekkor ugyan elhalasztotta az ügy tárgyalásba vételét, de a december 13-ai ülésen, a külső tanács jelenlétében ismét elővette és a határozatban leszögezte, hogy ha a városi kiváltságlevélben előírtakkal nem ellenkezik, a város jogait nem csorbítja, megengedik a külvárosiak felvételét a polgárok soraiba, kivéve azt, hogy nem kaphatnak appertinenciát. A kérdést még egyszer elővették a hónap folyamán, s úgy döntöttek, hogy a belső városiakhoz hasonlóan megszerezhetik a polgárjogot, élhetnek ugyanazon szabadságokkal, előjogokkal, de appertinenciára továbbra sem tarthatnak igényt.25 Úgy látszik, a kérdés továbbra sem jutott nyugvópontra, mert vagy negyed század múltán, 1783-ban a külvárosi lakosok immáron sokadik alkalommal fordultak a Helytartótanácshoz, hogy Esztergom város tanácsa az előző évben nyert uralkodói parancs ellenére sem hajlandó őket teljes jogú polgárrá fogadni. A tanács vonakodásának indoka: a külvárosban főleg kapások, napszámosok és egyéb kisegítő munkát végző lakosok, valamint nagy számban iparos legények élnek, akik nem képesek a polgárjoghoz szükséges egzisztenciát megteremteni, tehát adózási képességük sem megfelelő. A külvárosiak a július 29-én kelt panaszlevelükben nyíltan megvádolták a tanácsot, hogy a királyi leiratot nemcsak nem hirdette ki, de - kérésük ellenére - másolatban sem adta ki részükre. Beadványukban a külvárosiak cáfolták a tanács állításait, mondván, hogy az ottani lakosok házzal rendelkeznek, adóznak, kvártélyt adnak a katonaságnak, az iparos legények nem vándorolnak, évek óta itt a lakásuk, erkölcsileg is megfelelő életvitelt folytatnak. A Helytartótanács válaszlevelében kifejtette, hogy más királyi városokban a külvárosi polgári telekkel rendelkező MNL К LM L IV.lOOl.d. Esztergom szabad királyi város iratai. Vagyonösszeírások. 1739/40. évi összeírás. Itt valamivel több a falon belüli telkek száma, mint az 1743-as Grundbuch-ban vagy az 1748/49-es összeírásban. MNL K.EML lV.1003.f. Esztergom szabad királyi város iratai. Adószedői számadások. 1748/49. évi számadás. MNL KEML IV.lOOl.a. 1754. december 9., 13. és 16-ai ülések.
