Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Karsai-Nagy Zoltán: Pillanatképek a magyar labdarúgás 1978-as világbajnokságot követő időszakából
190 KARSAI-NAGY ZOLTÁN tosság mindazzal, ami az előző elnökség munkájában jó volt, biztosíték a zökkenő- mentes, tervszerű munkára. ”70 — írta Szepesi György MLSZ elnök 1979 májusában a Labdarúgás című havilap hasábjain. Tehát összességében érezhetővé vált, hogy egy furcsa — formális, informális - duális rendszer erősödött meg a labdarúgás különböző csatornáihoz köthető diskurzusokban. Mint láthatjuk, a sportági mező vezetésében megjelenő liberalizáció továbbra is a rendszer alapvető kereteit fenntartva indult, indulhatott csak meg. Amint az tapasztalható volt, a központi utasításos formulákat, a rendszer - továbbra sem tudta, vagy inkább - továbbra sem léphette át teljes mértékben. Itt pillantsunk rá ismét a Tatabányai Bányász Sport Club - ezúttal az 1980-ban született-belső jelentésére. „Az OTSH elemezte hazánk labdarúgó sportjának helyzetét. Meghatározta azokat a feladatokat, amelyek a felemelkedés érdekében a szakmai-vezetői és az erkölcsi-politikai nevelés területén előttünk állnak. Ezek végrehajtása kötelező valamennyi sportegyesület labdarúgó szakosztálya számára. ”71 A központi tervutasításos rendszer továbbélését bizonyítja, hogy a sport vezetésére hivatott állami szerv továbbra is határozottan beleszólt az aktuális klubmodell kialakításába és működtetésébe, valamint feladatainak meghatározásába: „Az utasítás meghatározza a labdarúgó szakosztályok szervezeti felépítését, a szakosztály tisztségviselőinek, tagjainak feladatait és hatökörét. ”72 Utalást találunk a beszámolóban az MLSZ élén történő változásról is: „A TBSC. labdarúgó szakosztályára és feladataira vonatkozó új rend pontos és lelkiismeretes betartása biztosítja a szakosztály tervszerű, tartalmas tevékenységét és ezen keresztül a labdarúgás fejlesztésére vonatkozó határozatok sikeres megvalósítását. ”73 A labdarúgó szakosztály feladatainak kijelölése pedig, szinte teljes párhuzamot mutat a narráció tekintetében az 1974-es követelményrendszer alapvető elvárásaival: „A bajnokság színvonalának emelése. Klubcsapataink sikeresebb szereplése a nemzetközi kupaküzdelmekben [...] Szakmai munka terén az erőnlét - technika — taktika magasfokú fejlesztése egyéni és csapatképzés formájában; ”74 Az argentínai VB-t követő év elején a válogatottól eltiltott labdarúgók rehabilitálása után, Kovács Ferenc szövetségi kapitány már szélesebb elképzelések mentén kívánt válogatni. „A kapuban Gujdár, a védelem tengelyében Kocsis, a középpályán, az egykori támadó középfedezet szerepkörében Nyilasi, elől pedig Törőcsik biztos Szepesi György: A jövőért. Labdarúgás, XXV. évf. (1979. május) 5. sz. 3. o. Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára X.53. Tatabányai Bányász Sport Club, Városi Sportegyesület iratai (1967—1995) A Tatabányai Bányász Sport Club Olimpiai Felkészülési Terve (1980-1984). Tatabányai Bányász iratai (1967-1988) 53. o. Uo.
