Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Karsai-Nagy Zoltán: Pillanatképek a magyar labdarúgás 1978-as világbajnokságot követő időszakából
PILLANATKÉPEK A MAGYAR LABDARÚGÁS 1978-AS VB-T KÖVETŐ IDŐSZAKÁBÓL 189 segíteni akarok neked. Téged megválasztottak, az engem megválasztó OTSH és MLSZ vezetést leváltották. Én kértem a négy évet, hogy új csapatot építsek, most erre rövid időn belül téged kineveztek, így nem kívánom, hogy te »egy öröklött feleséggel éld az életedet«. Én lemondok tisztelettel, és segíteni fogom a munkádat, mert a mi kapcsolatunk az egy régebbi dolog. Azt mondja, Ferikém! Nekem jelen pillanatban nincs rálátásom a magyar labdarúgásra, az a kérésem, hogy még fél évig csináljad ezt a dolgot. Mondom Gyuri, rendben van! Akkor nekem is van egy kérésem, hogy fél év után, én ki szeretnék menni, ha lesz ajánlatom, a profi világba. ”bb Az MLSZ új vezetése hivatalba lépésének kezdetén, a követelményrendszer működtetését - véleményünk szerint - még mindig egy formálisan fenntartandó feladatnak tekintette, gyakorlati megvalósításának hibáit, pedig a végrehajtásban előforduló torzulásoknak bélyegezte. Ugyanakkor láthatóan puhítani kívánta ennek a rendszernek a merev, kötött, közvetlen ellenőrzésre alapuló kereteit. Követendő intézkedésnek tekintették és meg kívánták őrizni olyan előírások meglétét, mint például a vezetőedzői rendszer kiépítése, vagy a különböző szintű bajnokságokban szereplő csapatok nevelési és szakmai követelményeinek kontrollja. Mindenesetre a szakmai követelmények végrehajtására már szabadabb kezet biztosítottak a szakosztályok számára.67 Észrevehetően bekerültek a labdarúgáshoz köthető diskurzusokba olyan fogalmi hálók, mint: „ ...El kell térni, a képzésben uralkodó egyen rendszertől. A mindenki számára azonos technikai gyakorlástól, az uniformizált, jellegtelen taktikai gyakorlástól és a mindenki számára formálisan azonos mennyiségi és minőségi terhet jelentő képességfejlesztő gyakorlatoktól. ”68 Kovács Ferenc így emlékszik erre az időszakra napjainkban: „Megszűnt a követelményrendszer. Volt, aki még csinálta önszántából, de ez már egy más kérdés. De ez akkor már többnyire fölülről nem volt ez vezérelve. ”69 Ennek ellenére véleményünk szerint még érezhető volt, hogy a „szabadabb kéz” elve mellett is az MLSZ, mint felettes szerv, csak látszólagos önállóságot engedélyezett az egyesületek számára. A szövetséghez köthető szövegek mélystruktúrájában azonban érezhető maradt, hogy ha nem is teljes mértékben, de továbbra is egyfajta - talán kényszerű - folytonosságot vállalnak az 1974-es követelményrendszer életre hívóival. Ezt a feltevést erősíti meg az a formális kommüniké is, mely szerint: „ ...az OTSH 1974-ben hozott határozata legyen továbbra is a munka alapja. A folyamaKovács Ferenc mesteredzővel készített interjúrészlet: 2017. január 20. Az új vezetés is ajánlásokat fogalmazott meg a fizikai, a technikai és taktikai felkészítéshez, illetve a játékrendszerek kialakításához. Ezeket az ajánlásokat a szövetség, ha nem is közvetlen, de közvetett módon uralni kívánta. Zalka András: Tendenciák és feladatok. Labdarúgás, XXV. évf. (1979. május) 5. sz. 6. o. Kovács Ferenc mesteredzővel készített interjúrészlet: 2017. január 20.
