Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Karsai-Nagy Zoltán: Pillanatképek a magyar labdarúgás 1978-as világbajnokságot követő időszakából
PILLANATKÉPEK A MAGYAR LABDARÚGÁS 1978-AS VB-T KÖVETŐ IDŐSZAKÁBÓL 187 kétjátékos szerepelt: Pintér Sándor és Kereki Zoltán. Összesen harmincegy labdarúgójátszott a szezonban, kilenc klub képviseletében. A Bp. Honvédből hét játékos, az Újpesti Dózsából hat, az FTC-ből és a Vasasból öt-öt, a PMSC-ből, a Tatabányából, illetve a Videotonból kettő-kettő, míg a DVTK és a Haladás egy-egy játékossal képviseltette magát. Tehát amint láthatjuk, a harmincegy pályára lépő labdarúgóból, huszonhárom valamelyik fővárosi csapatjátékosa volt.57 A szezon során kilenc gólt szerzett a válogatott, ebből Váradi Béla tudott egyedül duplázni. A többi gólt, Nyilasi Tibor, Nagy László, Csapó Károly, Tóth András, Zombori Sándor, Tiber László és Szokolai László szerezték. A frankfurti mérkőzésen nem csak a magyar válogatott búcsúzott az 1978-as esztendőtől, hanem Kutas István is az MLSZ elnöki pozíciójától. A mérkőzésen Kutas István még, mint MLSZ első ember volt jelen, azonban a lelátón már feltűnik Szepesi György. Buda István, az OTSH elnöke Szepesit kívánta a szövetség első emberének avanzsálni, akit bonni otthonában keresett meg ajánlatával. Ezt az ajánlatot azonban egyes információk szerint, egy fajsúlyosabb politikai döntés előzte meg, amelyről Lakat T. Károly így ír könyvében: „Az MLSZ addigi elnökét, Kutas Istvánt vakon és feltétel nélkül támogató Biszku Bélát a politikai hatalom egyik kulcspozíciójában Korom Mihály váltotta fel, s ez a csere voltaképpen igazságtalan módon (hiszen pusztán a Biszku—Korom váltástól Kutas önmagában sem jobb, sem rosszabb MLSZ- elnök nem lett, mint volt egyébként) megpecsételte К. I. sorsát is. ”58 Majd ekképpen foglalja össze mondanivalóját: „Korom hozta Budát, Buda kiválasztottja Szepesi volt, azaz: a dominó elv érvényesült. ”59 Kutas István MLSZ-elnök utódja a poszton Szepesi György lett. Szepesi 1974-től elnökségi tagként regnált a szövetségben 1978-ig, és ebben az időben a Magyar Rádió bonni tudósítójaként dolgozott. Sokat mondóan beszélt Kutas munkásságáról az L. Réti Annának 1982-ben adott nyilatkozatában: „Kutas Istvánt, a felszabadulás utáni korszak egyik legjobb magyar sportvezetőjének tartottam és tartom ma is. A kezébe adott hatalommal azonban csak szubjektív módon tudott élni. ”60 Lakat T. Károly a neves sportújságíró, az Apám regénye című monográfiájában így foglalja össze Kutas munkásságát 1996-ban: „ Ez az ember nem szerette a magyar futballoz a főváros centrikusság annyiban volt igazolt a válogatás tekintetében, hogy az 1978-as őszi szezonban a Bp. Honvéd, Ferencváros, Újpesti Dózsa sorrend alakult ki a bajnoki küzdelmek során, így ebből a nézőpontból indokolt volt, hogy a kapitány ezekből a csapatokból válogat. Érdekesebb azonban, hogy a kifejezetten gyenge őszt záró Vasas is 5 játékost adott a válogatottnak, illetve az, hogy a vidéki egyesületek közül a hatodik helyezett Tatabánya, a nyolcadik PMSC, illetve a tizedik helyen tanyázó Videoton is 2-2 játékost delegált a nemzeti csapatba. Lakat T.: Apám regénye,... 203. o. Uo. 203. o. L. Réti: Miért vesztettünk? 192. o.
