Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Karsai-Nagy Zoltán: Pillanatképek a magyar labdarúgás 1978-as világbajnokságot követő időszakából
PILLANATKÉPEK A MAGYAR LABDARÚGÁS 1978-AS VB-T KÖVETŐ IDŐSZAKÁBÓL 179 tudhatjuk, hogy egy fő- és három mellékfoglalkozású edző irányította a csapatok munkáját ezen időszakban Tatabányán. A beszámolóból az is kiderül, hogy a klub 1975-től, főfoglalkozású technikai vezetőt alkalmazott a szakemberek és a társadalmi vezetők munkájának segítésére. Az egyesület a tervidőszakban (1971 és 1975 között), az első két évben négy, a további években három csapatot működtetett. (I., II., III., ifi.) A három csapat valamennyi játékosa igazolt versenyző volt. Ez negyven főt jelentett 1973 és 1975 között. A szakosztály 1971-ben hatvanöt, 1972-ben hatvankét igazolt sportolóval rendelkezett, de a klub 1973-ban az ifjúsági korú játékosait átadta a sportiskolának. A labdarúgó-szakosztállyal kapcsolatban olvashatjuk, hogy az utánpótlás nevelésben meghozott intézkedések eredményesnek bizonyultak: „A jobb utánpótlás nevelés érdekében, a sportiskolában a tervidőszak alatt több intézkedést hoztunk. Eredményeként javult a munka. Egyre több ifjúsági játékos kap helyet a II. csapatban. ”18 Megtudhatjuk még azt is, hogy az OTSH törekvései ellenére: „A szakmai munka hatékonyságát akadályozza a megoldatlan versenyeztetés. A serdülők bajnoki rendszere nem megfelelő. ”19 A Kutas féle MLSZ vezetéséhez fűződő - követelményrendszerről szóló - narrá- ciók, hosszú ideig uralták a hazai labdarúgáshoz kapcsolódó diskurzusokat. A követelményrendszerhez kapcsolódó narratívákban a hazai sportsajtó az 1974-ben megszületett állásfoglalást tartotta a pozitív változások beindítójának, amelynek következményeként - az 1970-es és az 1974-es világbajnokságról lemaradó - válogatott, 1978-ban ismét részese lehetett a legrangosabb labdarúgó világversenynek. A követelményrendszernek a játékosok fizikai felkészítéséhez közreadott ajánlásait, és az általuk generált folyamatokat vélték a sikeres világbajnoki kvalifikáció hátterében. Láthatóvá válik, hogy az állásfoglalás működésében előforduló - és még többször a hivatalos beszédben is deklarált - deficitet, az állami sporthatóság nem a saját, hanem a klubok munkájában látta: „A korábbi elmaradásnak csupán egy részét sikerült felszámolnia, jórészt a miatt, mert még nem mindenhol értették meg a feladatokat, és ezért nem is tettek megfelelő erőfeszítéseket azok sikeresebb megoldásáért. ”20 - írja a Képes Sport 1978 augusztusában. A korszak általunk meginterjúvolt labdarúgói így vélekednek napjainkban a sportági mező életét szervesen befolyásoló, az OTSH által életre hívott követelményrendszer fizikai állapotot javítani kívánó intézkedéseiről. Martos Győző: „Én attól a követelményrendszertől, én attól nem éreztem magam semmivel jobb erőben lévő játékosnak, mint előtte, amikor nem kellett futni azt Uo. 25. o. Uo. 25. o. Új korszak kezdetén. Képes Sport, 25. évf. (1978. VIII. 22.) 34. sz. 7. o.
