Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Karsai-Nagy Zoltán: Pillanatképek a magyar labdarúgás 1978-as világbajnokságot követő időszakából
178 KARSAI-NAGY ZOLTÁN besorolásban, az Országos Sporthivatalban, majd ennek utódjánál az Országos Test- nevelési és Sportbizottságnál főosztályvezetőként, ahonnan az 1956-os forradalom távolította el. Az 1960-as évek elején a Magyar Testnevelési és Sporthivatal elnök- helyettese, majd a Képes Sport című hetilap főszerkesztője volt.13 MLSZ elnöki regnálása alatt határozat született a labdarúgás „ korszerűsítésére ”, a sportegyesületekben folyó munkára és a szakmai követelményekre. Az MLSZ határozatot fogadott el a nemzeti bajnokságokban szereplő csapatok szakmai és követelményrendszerérői és versenyzési rendjéről. Az egységes fejlődés érdekében a képességfejlesztés szintjét a labdarúgó szövetség igyekezett kötelezően meghatározni és a felkészüléshez ajánlásokat hirdetett meg, ezzel uniformizálva az edzésterveket, a végrehajtást pedig ellenőrein keresztül felügyelte.14 A labdarúgó sportág fejlesztésére az Országos Testnevelési és Sport Hivatal 1974-ben egy tízpontos állásfoglalást tett közzé. Ebben olyan intézkedések megtételét tették szükségessé, mint a sportág vezetésének korszerűsítése, a bajnoki rendszer átalakítása, a különböző szintű bajnoki osztályokban történő nevelési és szakmai követelmények bevezetése, a vezetőedzői rendszer kiépítése. Rendezni kívánták a játékosok viszonyát az egyesületükhöz és a munkahelyükhöz. Ezen kívül ajánlás született a válogatottak felkészítésére, a játékvezetők szakmai tevékenységére és a mérkőzések nézőszámának növelésére.15 Nézzünk egy példát arra, hogy a klubokhoz illeszkedő - formális - narratí- váikban miként reagáltak az állásfoglalás előírásaira. A korszak egyik legpatinásabb vidéki egyesülete, a Tatabányai Bányász Sport Club által belső használatra kiadott 5 éves Középtávú Fejlesztési Terve (1976-1980) a következőképpen simult az OTSH által kialakított elvekhez. „[...] az állásfoglalásban leírtak szerint biztosítjuk a szakosztály társadalmi és szakvezetésének működését; kiegészítjük a társadalmi vezetést (1976); a mennyiségi fejlesztést az utánpótláskorúaknál tervezzük; a szakmai munka színvonalának emelésével meggyorsítjuk a közvetlen utánpótlás fejlődését; a csapataink jobb hazai és nemzetközi szintű szerepléséhez a feltételeket biztosítjuk; a szakmai munka színvonalának felmérésére nemzetközi találkozókat szervezünk; utánpótláskorú csapatainknak jobb versenyeztetési lehetőséget biztosítunk. ”16 A labdarúgó szakosztály tekintetében a Fejlesztési Terv megjegyzi, hogy: „Népszerű szakosztályunkat, jól dolgozó társadalmi vezetőség irányítja. ”17 A személyi feltételekről meg13 L. Réti Anna: Miért vesztettünk? Budapest, 1982, Sport Kiadó, 173-174. o. 14 Uo. 177. o. A labdarúgásra vonatkozó irányelvek és állásfoglalások, http://futballkonyvtar.hu/a-labdarugasra- vonatkozo-iranyelvek-es-allasfoglalasok-1974/, utolsó letöltés: 2016. november 12. ’ Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára X.53. Tatabányai Bányász Sport Club, Városi Sportegyesület iratai (1967-1995) Tatabányai Bányász Sport Club 5 éves Középtávú Fejlesztési Terve (1976-1980). 17 Uo. 24. o.
