Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Iván László: "A víz... kiöntéssel fenyeget, ha még néhány lábat árad" - Az 1876. évi esztergomi árvíz
166 IVÁN LÁSZLÓ kozóan a következők: 1. készítési idejét tekintve nem nagy időtáv, mindössze tíz év választja el a két térképet; 2. az 1876-ban érvényben volt házszámozási rendszer változatlanul élt tovább egészen a 20. század elejéig;194 az 1838-ra kialakult utcaszerkezetet találjuk Esztergomban évtizedek múltán is.200 Természetesen találunk eltéréseket is a két térképen: tíz év alatt az utcák egy részének a neve megváltozott, hasonlóképpen az ingatlanok tulajdonosai is, számos esetben, kicserélődtek201 stb. Gyakorlatilag tehát az 1886. évi térképet adjuk közre, annyi eltéréssel, hogy ott, ahol tíz év alatt megváltoztak az utcák elnevezései, a régi utcaneveket tüntettük fel. Továbbá megjelöltük (névvel láttuk el) a tanulmányban hivatkozott jelentősebb városi épületeket, hogy az olvasó számára az épületek azonosítását megkönnyítsük. Végezetül, a IV Függelék-ben közreadott jegyzék alapján, bejelöltük az árvíz alatt vízzel borított terület határát. Pontosabban annak a területnek a határát, amelyen belül a lakó- és gazdasági építmények stb. az árvíz során biztosan károsodtak. A tényleges „árvízi vonal” nyilvánvalóan ettől keletebbre húzódott - annak egzakt meghatározása azonban csak nagy léptékű és sűrű szintvonalazású (egy méterenként vagy még annál is sűrűbben meghúzott szintvonalakkal ellátott) térképek segítségével lenne kivitelezhető. Pifkó 1985. 68. Annyi változás történhetett csupán, hogy egyes házas ingatlanok esetében, megosztás, öröklés stb. következtében, a megosztott tulajdonlásnak megfelelően, a házszámok alszámo- kat kaptak. Az 1838. évi térkép (lásd a 197. sz. jegyzetet) utcahálózata is példaképp gyakorlatilag azonosnak tekinthető az 1876 évivel. Az 1886. évi kataszteri térkép, a belterületi ingatlanokkal ellentétben, a külterületi ingatlanoknál a tulajdonosok nevét is feltünteti.
