Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Iván László: "A víz... kiöntéssel fenyeget, ha még néhány lábat árad" - Az 1876. évi esztergomi árvíz
104 IVÁN LÁSZLÓ mely ha olvadni kezdett is, csak a vizeket növelte s nem tartott addig, mig elhúzódhattak volna. Roppant hóesések borították el Közép-Európát. Az idő enyhülése febr. 10-ike körül gyorsan lépett föl, és pedig inkább északról, mintsem a déli részeken. Mikor a németországi hegységeken már olvasztott, a délibb vidékeken és kelet felé még kemény fagyok voltak. Az árvizek sietve és pusztítón jelentkeztek. Egyszerre áradtak a patakok, a mellékfolyók és a folyamok. A Duna Passaunál már veszedelmesen hömpölygőit. Jég, még pedig kemény jég borította mindenütt csaknem folytonos lánczolatban egész le Bajáig. Azontúl szakadozott volt a jégpánczél. Hogy ez a száz mértföldekre terjedő jégtömeg nyugodtan elúszhasson, arra az alsó jégvidéki tömegeknek kellett volna az indulást megkezdni. De ellenkezőleg történt. Fölülről indult, nagy vizárral, mely lépésről lépésre feszegette föl a vastag és makacs kérget, s ez óriás munkában a viz visszaszorult, és több helyen jégtorlódások keletkeztek. ”66 Mindez a part mentén fekvő településekre nézve beláthatatlan következményekkel járt.67 Az árvíz bekövetkezésének esélye óráról órára növekedett. Sorra alakultak a víz által fenyegetett településeken az árvízi bizottságok. A védekezési munkálatokat a budapesti központi Árvízi Bizottság irányította. A kormányhatóság külön intézkedésekkel biztosította, hogy az árvízi hírek minél gyorsabban eljuthassanak az érdekelt felekhez: a távirati sürgönyök továbbítására az Árvíz Bizottságnak egy külön vonalat bocsátottak a rendelkezésére,68 továbbá a Belügy-, a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium, illetve az Árvízi Bizottság rendszeres, napi kétszeri távirati tájékoztatást kért a vidéki polgármesterektől a veszély nagyságáról, valamint a vízszint aktuális állásáról. Ezzel gyakorlatilag egy modem értelemben vett távmentő szolgálatot hoztak létre.69 70 A rendkívüli veszélyre való tekintettel, külön rendeletben arra kötelezték a Duna menti települések távírdahivatalait, hogy ezen, az árvízi helyzet alakulására vonatkozó hivatalos táviratokat a hivatalok szolgálati időn túl is fogadják, illetve kézbesítsék ki. 11 Esztergomnál az addig zajló jég, magas vízállás mellett feltorlódva, január 9-én állt be. Vastag jégpáncél képződött a folyón, síkabb részein szekerekkel járható volt.71 A jeges árvizek pusztításai. Vasárnapi Újság 1876/9. sz., február 27., 137. 67 A jégtorlaszok eltávolítására több ízben és helyen tettek kísérletet. Kalocsa táján például mintegy 700 kg dimanit segítségével próbálták a jégtömböket szétrobbantani. Hasztalan próbálkoztak azonban háromszor is, a jégkéreg mindannyiszor túlon-túl vastagnak bizonyult. Hírmondó 1876/7. sz, február 13., 83. 68 Nagy 2007. 52. 69 Nagy 2007. 109. 70 Szalay László igazgató (Budapesti Távírdaigazgatóság) jelentése a Távírdaosztályhoz. Budapest, 1876. március 20. MNL OL К 170, 6617/1876. sz. 71 Kollár Antal esztergomi polgármester Tisza Kálmán belügyminiszterhez. Esztergom, 1876. március 5. (MNL KEML IV.1402.b. 1876. 2. 17. sz.; továbbá Pesti Napló 1876/40—41. sz., február 19.
