Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - Oross András: Kamarai és katonai igazgatás Esztergomban a 17–18. század fordulóján
KAMARAI ÉS KATONAI IGAZGATÁS ESZTERGOMBAN A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN Ez a jövedelemnagyság a többi visszafoglalt területen lévő kamarai hivatalok között az utolsó helyek egyikén található (pl. Egernek volt olyan éve, hogy egy évben volt akkora bevétele, mint Esztergomnak 14 év alatt),” de ez egyáltalán nem meglepő, hiszen itt kamarai birtokgazdálkodás gyakorlatilag nem folyt. A birtokokat - tekintve, hogy Esztergom és környéke még Buda visszafoglalása előtt került vissza - viszonylag hamar eladományozták magánosoknak, továbbá az esztergomi érsek és az esztergomi káptalan folyamatosan próbálta - sikerrel - kisebb haszonvételeit visszaszerezni, amely szintén csökkentette a bevételeket. A kamara megpróbálkozott azzal is, hogy az esztergomi harmincadot sikeresen kikerülő kereskedőket elcsípje, ezért Karván egy fiókot állított fel.33 34 A bevételekre évről évre a következő kiadásokat terhelték rá: innen fizették tehát a két kamarai alkalmazottat (a harmincados 300, ellenőre 200, 1693-tól 250 forint), a négy tüzért és a hadszertárnokot (évente 620, 1693-tól 920 forint), továbbá a két lovas kerülőt (Überreither) 192 forint értékben. ’5 A tüzéreket a visszafoglalt várakba általában valamelyik nagyobb várból rendelték ki további szolgálatra, azaz általában nem újonnan felvertekről, hanem gyakorlott ágyúsokról volt szó. Ismert, hogy Esztergomba 1688-ban Győrből vezényelték ki Michael Gröger, Philip Sigismund May, Geörg Neüheüser, Johann Georg Brünall tüzéreket, akik feltételezhetően több évig dolgoztak a várban 36 1 692-ben viszont már csak May szolgált itt közülük, tüzértársai ekkor Johann Zbiffler, Georg Lang, Johann Matthias Ambling voltak, akik havonta nyolc forintos zsoldért szolgáltak.37 A hadszertárnok (németül: Zeugwart) legfontosabb feladatai közé tartozott a hadi eszközök nyilvántartása, állapotuk figyelemmel kísérése, a felmerülő javítások elvégeztetése, a szükséges nyersanyagok és tüzérségi eszközök beszerzése, a számára biztosított pénzeszközök kezelése és elszámolása, a tüzérség és egyéb hadi anyagok szállításának megszervezése stb. 33 Vö. Tagányi: i. m. 34 MOL E 286 23. doboz. „Specification seu elenchus totius status cameralis Administrations Bu- densis, qualibus quisque officiis fungitur, quali salario fruatur et quales quilibet proventus perc- eperit et errogaverit. ” A karvai fiókharmincad felállításának dátumáról egyelőre nem rendelkezünk pontos információval, hiszen Érsekújvártól vagy Esztergomtól függő harmincad-kirendeltség létrehozásáról többször is szó esett a kamarai levelezésekben. Johann Stephan Werlein már 1689 szeptemberében javasolta egy nyitrai fiókharmincad felállítását. MOL E 279 1689. szept. 6.; MÓL E 280 1689. dec. 10.; ÖStA 11KA HFU 29. Nov. 1689 (r. Nr. 332. föl. 378-387.) 1700 májusában Balko János érsekújvári harmincados javasolta ismételten, hogy Verebélyen vagy Nyitrán állítsanak fel fiókharmincadot. MOL E 281 1700. máj. nro. 8. 35 MOL E 286 1701. ápr-jún. nro. 432. Egy lovas kerülő neve ismert: Kabódy István 1700 júliusában hunyt cl. Halálról jelent Svár: MOL E 281 1700. júl. nro. 60. 36 ÖStA HKA HFU 1. Sept. 1689 (r. Nr. . föl. 11-24.). 17 MÓL Magyar Kamara Archívuma, Miscellanea (E 210) Militaria sorozat, 26. tétel Esztergom, nro. 3. 39
