Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - Kenyeres István: Buda, Pest, Esztergom és Székesfehérvár szabad királyi városi címének visszaszerzése
BUDA, PEST, ESZTERGOM ÉS SZÉKESFEHÉRVÁR SZABAD KIRÁLYI VÁROSI CÍMÉNEK... szabad polgármester-, illetve bíróválasztás, a városok csak első folyamodású bíróságok lehettek, nem rendelkeztek a területük feletti joghatósággal, mint ahogy a városi ingatlanok felett, vagy a város határával, szőlőivel sem. A legjelentősebb bevételi forrásnak számító telekkönyveket sem a városok kezelték, polgáraiknak nem volt más szabad királyi városokéhoz hasonló vám- és harmincad-mentességük, és igen súlyos katonai terhekkel kellett szembenézniük: a beszállásolással, a szállítási (forspont) és a fogyasztási (accisa) adóval. Ugyanígy nem rendelkeztek a céhek, a városi mészárszék vagy a malom felett, és nem volt kegyúri joguk sem.11 Az első kísérletek a privilégiumok megszerzésére A budai és pesti követek még az országgyűlés idején, 1687 végén felterjesztéssel éltek az Udvari Kamarához régi szabadságaik visszaszerzése tárgyában. Igaz, ekkor még válaszra sem méltatták előterjesztésüket, de ez volt az első lépés a régi jogok visszaszerzése kapcsán.12 Székesfehérvár esetében 1690-ből és 1692-ből van tudomásunk arról, hogy a város küldöttei Bécsben tárgyaltak ez ügyben.13 Esztergom először szintén 1690-ben fordult az Udvari Kamarához privilégiumai ügyében,14 15 majd 1693-ban kerestetni kezdte középkori privilégiumait.1" Tehát mindegyik város úgy gondolta, ha sikerül középkori okleveleiket valahogy előkerestetni, azok majd bizonyítani fogják szabad királyi mivoltukat, és bemutatásukkal visszaszerezhetik jogaikat. Érdekes módon Budának, Fehérvárnak és Esztergomnak is sikerült olyan középkori okleveleket beszerezniük, amelyekkel - reményeik szerint -joggal installálhattak jogaik visszaszerzése érdekében. A városok ügyük előremozdítása érdekében bécsi ügyvivőket, ágenseket alkalmaztak. Az ágensek feladata volt, hogy a bécsi udvari szervek, az Udvari Kamara, a Magyar Kancellária felé közvetítsék a városok kérvényeit. Buda bizonyítható11 Uo. 163-164. o. 12 Uo. 161. o. 11 Kállay István: Székesfehérvár kiváltságlevelei. In Farkas Gábor (szerk.): Fejér Megyei Történeti Évknnyi' 8. Székesfehérvár, 1974, 154. o. 1692-ben Albert Benedek, Hegh Gáspár tanácsnokok és Ajtai Sámuel nótárius Bécsben tárgyaltnak a város jogait érintő ügyekben. Czakó: i. m. 11. o. 14 Erről az Udvari Kamara Werlein budai kamarai adminisztrátorhoz címzett, Bécsben, 1690. február 14-én kelt leiratából értesülünk. Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) E 280 Budai Kamarai Adminisztráció, llofbefehle, Febr. Nr. 3. A leiratban az Udvari Kamara tájékoztatást kért a budai kamarai adminisztrációtól az esztergomiak szabad ház-újjáépítésre vonatkozó, illetve a régi privilégiumaik visszaadása tárgyában benyújtott kérelme ügyében. Itt köszönöm meg Oross András szívességét, hogy felhívta a figyelmemet erre a forrásra. 15 Erre lásd alább a 20. sz. jegyzetet. 51
