Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - Oross András: Kamarai és katonai igazgatás Esztergomban a 17–18. század fordulóján
KAMARAI ÉS KATONAI IGAZGATÁS ESZTERGOMBAN A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN azonban változást hozott, hiszen Pálffy helyett az új kapitánynak utalták ki a megfelelő mennyiségű kenyeret. A reklamáló föúr végül az Udvari Kamarától kapott iránymutatást: mint a formálódó állandó hadsereg egyik ezredének tulajdonosa, csak a legmagasabb tisztsége után kaphat élelmet és fizetést, ezért az esztergomi jövedelméért a továbbiakban ne folyamodjon.51 Kukländer 28 éven keresztül parancsnokolt a várban. Személye meghatározó a korszak várostörténetében is, szinte mindennaposak voltak a nézeteltérések a kapitány, a város lakossága és a magyar katonaság (különösen Bottyán János) között. Kukländer 1683-ban még a Württemberg-ezred alezredeseként harcolt a magyar hadszíntéren, 1691-től pedig már ezredesi rangban Esztergom várának parancsnoka, majd 1704-ben megkapta a vezérőrnagyi, 1719-ben az altábornagyi rangot. A várparancsnoknak leginkább járandóságaival volt a legnagyobb problémája, ő ugyanis úgy ítélte meg, hogy a fizetségén felül még további szolgáltatások járnak neki, amiket a kamarának kellett volna biztosítani. A visszafoglalt várak parancsnokainak járandósága egyébként alapvetően a területileg illetékes kamara - jelen esetben tehát a Budai Kamarai Adminisztráció - pénztárát terhelte. Ennek a finanszírozási formának a logikája a következő volt: így gondolták megváltani azt, hogy a várak parancsnokai a kamarai jövedelmek (különösen a húsmérés és a kocs- máltatási jog) elosztásába beavatkozzanak.52 A forrásokban Adiuta vagy Tafelgeld formában megjelölt javadalmazás az adott kapitány élelmiszer-járandóságának jóváírását jelentette, amelyet az élésmesterektől kapott meg, a fennmaradó részt pedig készpénzben kérhette. A fizetések azonban - hangsúlyozandó — személyhez és nem pozícióhoz voltak kötve, azaz egy magasabb rangú tiszt vagy egy régió katonai parancsnokságát ellátó katona magasabb összeget kaphatott. Kukländer ezredes fizetését azonban már eredetileg sem a kamarára terhelték, hanem - mint az állandó hadsereg egyik tisztje - a Tábori Hadi Pénztárnál benyújtott nyugta ellenében kapta meg azt. 1701-1702-ben azonban megváltozott a helyzet, ugyanis az új felosztás (repartíció) értelmében a budai hadbiztos alá rendelt pénztárnál vehette fel immár 1200 forintos éves fizetését.53 Zárásként érdemes felidézni II. Rákóczi Ferencet, aki így jellemezte Kukländert: „jámbor öregúr volt, aki megvásárolta a tábornoki rangot anélkül, hogy a hadtudományban gyakorolta volna magát. ”54 51 ÖStA HKA HFU 14. Jan. 1693 (r. Nr. 352. föl. 195-202 ). 52 ÖstA HKA Vermischte Ungarische Gegenstände Karton 30a. föl. 8-13. Michael Fischer szepesi kamarai adminisztrátor jelentése a visszafoglalt Eger városáról és a környező birtokokról, 1690. április 13. 55 ÖStA HKA HFU 10. Jun. 1703 (r. Nr. 427. fok 526-549.). 54 II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékiratai a magyarországi háborútól. 1703-tól annak végéig. Ford. Vas István. A tanulmányt és a jegyzeteket írta Köpeczi Béla, a szöveget gondozta Kovács Ilona. Budapest, 1978, /Archívum Rakoczianum 111. osztály: írók. II. Rákóczi Ferenc müvei I./, 338. o. 43
