Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - Oross András: Kamarai és katonai igazgatás Esztergomban a 17–18. század fordulóján
KAMARAI ÉS KATONAI IGAZGATÁS ESZTERGOMBAN A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN jességgel ismeretlen, itt állomásozó katonaságról is essék röviden szó: szervezetükről, összetételükről, vezetőikről. Ugyanis sok más vár 17. század végi történetéhez hasonlóan, Esztergom esetében is csak elszórt, többnyire pontatlan vagy félreértelmezett adattal találkozunk.41 Az esztergomi várban és városban állomásozó katonaság - az országos tendenciához hasonlóan - több részből tevődött össze: magyar végváriak, állandó „német” helyőrség, és ideiglenesen téli szállásra vagy nyári pihenőre a várba/városba vezényelt állandó hadseregbeli ezredek, századok voltak itt. A vegyes összetételre szemléletes bizonyíték a már idézett kenyéradag-kiosztás is. A várnak 1683-tól állandó magyar helyőrsége volt, amely gyalogos (hajdú) és lovas (huszár) alakulatokra oszlott. Számukat tekintve nem lehetünk teljességgel biztosak, de a kamarai fizetési és toborzási lajstromok 100 huszárt és 500 hajdút említenek, mint keretlétszám; kéthavi zsoldjukat 4222 forintra tették az Udvari Hadi Fizető Hivatal vezetői.43 44 Tisztázatlan például, hogy kik parancsnokoltak ennek a haderőnek. A Haditanács, illetve az Udvari Kamara iratai között fennmaradt adatok szerint a magyar hajdúk első parancsnoka, alkapitány megnevezéssel Kürtösy István volt; őt halála után 1688 januárjában Tary Jakab követte, felettük a győri magyar főkapitányhelyettes gyakorolta a főkapitányi teendőket.45 Az esztergomi magyar huszárok és hajdúk 1685-ben kérvénnyel fordultak a Haditanácshoz, hogy fizessenek ki számukra egy havi zsoldot, valamint a veszprémi, győri, pápai és komáromi magyar katonasághoz hasonlóan, kapják meg ők is a bormérés jogát, amit akkor az élelmezési igazgató tartott a kezében. Szorgalmazták továbbá, hogy hagyják meg nekik a saját költségükön felépített lakásaikat, és engedélyezzék azok bővítését; valamint osszák szét köztük a parlagon heverő szőlőket, hogy rendszeres műveléssel újra termékennyé tegyék azokat, hiszen a szőlő birtokában megélhetésük is könnyebbé válik.46 Mivel a kamarai igazgatás az elkövetkezendő években elkezdett kiépülni, ezért a katonák lehetősége a gazdasági életben való részvételre és a más forrásból történő jövedelemszerzésre meglehetősen beszűkült. Szervezetüket végül 1692-ben szabályozták: az esztergomi érsek többszöri kérvénye után végül kinevezték őt az Esztergomban található magyar végváriak főkapitányává, de mivel azt személyében ellátni úgysem tudta, ezért Andrássy Pált bízták meg az alkapitányi teendőkkel és a tényleges vezetéssel. A Haditanács megszabta az érseknek, hogy tartsa meg a magyar csapatok létszámát, csak hadi célokra 43 Vö. Ortutay: i. m. 44 ÖStA HKA HFU 11. Jun 1687 (r. Nr. 314. föl. 384-3%.). 45 A magyar alkapitányok archontológiájára vonatkozó forrásokat lásd a Függelékben. Az alkapitányi fizetés egyébként 84 magyar forint volt. Andrássy Pál fizetése: ÖStA HKA HFU 2. Mai 1703 (r. Nr. 427. föl. 31-37.). 46 Tafferner: i. m. 111. kötet, 35-37. o., Nr.428. alapján részletesen idézi Hegedűs: i. m. 178-179. o. 41
