Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - H. Németh István: Régi-új szabad királyi városok: várospolitika az újszerzeményi területeken a 17–18. század fordulóján
H. Németh István Régi-új szabad királyi városok: várospolitika az új szerzemény i területeken a 17-18. század fordulóján Tanulmányunk elsődleges célja nem az, hogy a Rákóczi-szabadságharc korának Esztergomát mutassuk be. Erre sajnos forrásaink nem alkalmasak. A következőkben elsősorban azt ismertetjük, hogy Esztergom fejlődése milyen körülmények között ment végbe a város újjátelepülésének első negyedévszázada során. Tanulmányunkban tehát azt a keretet mutatjuk be, amelyen belül a felszabadított város a püspöki várral és a hozzá tartozó településrésszel újjátelepült, a város önkormányzata működött és működhetett. Fókuszpontunkban azok a települések állnak, amelyek a mohácsi ütközetet megelőzően joggal számíthattak arra, hogy előbb-utóbb szabad királyi várossá válnak, illetve 1526-ban már rendelkeztek ezzel a kiváltsággal és annak minden előnyével. Ezen települések mindegyike az oszmánok elleni felszabadító háborút követően tartozott ismét az országhoz, mindegyikben újra kellett éleszteni a korábbi települést, vagy legalábbis az addigi oszmán fennhatóság után új alapokra kellett helyezni a város életét. Közös jellemzőjük volt, hogy a felszabadítást követően mindegyikük a kamarai adminisztráció alá került újszerze- ményi területként. Ez azt jelentette, hogy a Magyar Királyság központi igazgatási szerveitől független, a bécsi udvarnak, illetve az Udvari Kamarának alárendelt hivatalról lévén szó, elsősorban az osztrák tartományokban már bevezetett várospolitikai alapelvek érvényesültek.1 Másrészt - mivel a budai kamarai adminisztráció elsőleges feladata az országban állomásozó mezei csapatok ellátásának biztosítása 1 H. Pálfy Ilona: A kamarai igazgatás bevezetése a töröktől visszafoglalt területeken. In Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik évfordulójának ünnepére. Budapest, 1937, 474-487. o.; Nagy István: A Magyar Kamara, 1686-1848. Budapest, 1971, /MÓL kiadványai 3. sorozat: Hatóság- és hivataltörténet 3./, 23-26. o.; Nagy István — F. Kiss Erzsébet: A Magyar Kamara és egyéb kincstári szervek. Budapest, 1995, /MÓL kiadványai 1. sorozat: Levéltári leltárak 97, 385— 412. o. A városokra lásd Babies Antal: A kamarai igazgatás Pécs városában, 1686-1703. Pécs, 1937; Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után, 1686-1708. Budapest, 1962. 1 1
