Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)

ESZTERGOM SZABAD KIRÁLYI VÁROS JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI 1701–1710 - 1702. év - 1706. év

ESZTERGOM SZAB Alj KIRÁLYI VÁROS JEGYZŐKÖNYVEINEK RÉGÉSZT Ál 1701-1710 1706. november 12.

52. (11.1.) Starckman (Starckhman) Simon sörfőző a néhai Waisz (Weiß) Andrással szembeni 30 forintos tartozásából az özvegynek a következő tételeket fizette meg: először hat forintot, majd a továbbiakban öt, illetve két forintot egyenlített ki. A részletek összesen 13 forintot tesznek ki, melyet a nevezett felesége törlesztett, azt azonban az asszony nem tudja, hogy a férje ezentúl még mit fizetett. A sörfőző felesége a továbbiakban még három forintot tett le a gyerekek részére.

1706. december 4.

53. (11. 4-5.) Brunner (Prunner) György budai adminisztrátor levele Esztergom (Grann) szabad királyi városához, melyben Szilcz (Sylzl) János Pál városbíró úrnak, Elek (Eleck) István, Érdi (Ertler) Mátyás, Glaser (Glasser) János esküdteknek és Reilling (Refilling) Mihály jegyzőnek jelzi, hogy Őcsászári Felsége, valamint a Budai (Ofner) Kamarai Adminisztráció bizottság útján a következők tudtul adtával bízta meg: miután Bruckhentall András György báró (Geőrg Andreas Freyherr von Prükhen Thall), Károlyváros (Carlstadt) császári várának parancsnoka, valamint Esztergom (Grandt) várkapitánya a császár parancsát 1706. október 24-én kihirdette és a városkapukra kifüggesztette, mely szerint azon városlakók és polgárok, akik 15 napon belül a városba visszatérnek, Őfelsége kegyelméből nemcsak elhagyott javaikat, hanem elvesztett jogaikat is visszakapják, míg azokat, akik ennek nem tesznek eleget, illetve makacsul kitartanak a lázadók mellett, azokat úgy a vagyonuktól, mint a jogaiktól megfosztják. Mivel azonban a határidőig, és az azóta eltelt hosszabb idő elteltét követően kevesen tértek vissza, hogy éljenek Őfelsége kegyelmével, ezennel a város hű polgárai és lakosai között a hűtlen polgártársak javait a császári parancs meghozataláig kiosztják, s meghagyják a városnak, hogy a birtoklásban ne háborgassa őket.

1706. december 6.

54. (11.7.) A városnak Flellebrand (lTöllebrant) Erzsébettel, a sörfőző özvegyével megkötött szerződése értelmében az özvegy a plébániatemplom mellett álló két házat lebonthatja és gazdaságához csatolhatja, mellyel azt mindkét oldalon kibővítheti a temető miatt. A házak egyike Varga (Wärgo) Mihály tulajdonát képezte, a másik pedig a város iskolája volt. A megállapodás értelmében az asszony 16 forint és egy akó bor megtérítésére köteles, mely összegből egy forintot fizetett le. A maradék 15 forintot szintén kiegyenlítette.6

6 A mondat későbbi utólagos betoldás.

117