Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - D. Szakács Anita: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyve az 1700-as évek elejéről
ESZTERGOM SZABAD KIRÁLYI VÁROS JEGYZŐKÖNYVE AZ 1700-AS ÉVEK ELEJÉRŐL magisztrátus volt.) Az ingatlan-adásvételekhez hasonlóan, ugyancsak illetéket kellett annak fizetnie, aki a polgárság sorába akarta magát felvétetni. A jelentkező a vagyoni helyzete után 5-10 forintot fizetett, és a polgárjogot a polgáreskü letételével nyerte el. A tanácsülési jegyzőkönyvek a városi polgárság rekrutációja, származáshelye, összetétele szempontjából hasznos információkat nyújtanak a polgárjogért folyamodók nemzetiségi hovatartozásáról, foglalkozási köréről, illetve a betelepülő németek származási helyéről. A tanácsülési jegyzőkönyv 1707. május ll-i bejegyzése név szerint sorolja fel azt a 13 betelepült németet, akik esküt tettek.46 Az 1710. június 21-én kelt bejegyzés arról tesz tanúbizonyságot, hogy a polgáresküt tett Walter Tóbiás katolikus cipész a svábföldi Wißinsteyerböl származott.47 A polgárjog-szerzés vizsgálata szempontjából figyelemreméltó a tanács 1709. augusztus 31-én kelt határozata. Ez ugyanis kinyilvánította, hogy a következőkben sem asszonyt, sem rácot nem vesznek fel a polgárok sorába.48 A rácokkal szemben a város nem ismerte el, hogy a többi polgárral azonos jogok illetnék meg őket. Sőt, az 1710. augusztus 27-én jegyzőkönyvezett határozatban Esztergom magisztrátusa kifejtette azon sérelmét, miszerint Kukländer Ferenc Ferdinánd várkapitány elvitatja a várostól azt a jogot, hogy a rácokkal szemben intézkedjen. Pedig a rácok nemcsak polgárjoggal nem rendelkeztek, de a Magyar Kamara parancsa alapján a városból is ki kellett volna tiltani őket.49 A polgárfelvételben érvényesülő felekezeti konfliktusokat, és ezeken keresztül a katolikus vallású polgárság erősítésének szándékát érzékelteti, hogy Esztergom privilégiumára történő hivatkozással hasonló elbírálásban részesítették a zsidókat és az evangélikusokat is. Velics Kristóf bábsütőt a város 1710. május 28-án azért idéztette a színe elé, hogy arra kötelezzék, vegye fel a katolikus vallást. Ugyanis ellenkező esetben Reisel Jeremiás katolikus bábsütő nyerné el a polgárjogot.50 Trikl Benigna Katalin kérését, hogy a Bottyán-féle házba zsidót fogadhasson be, a város hasonlóképpen a privilégiumára hivatkozva utasította vissza.51 * A Habsburg-kormányzat abszolutista politikája, gazdaságpolitikája, az ezzel kapcsolatban tapasztalható önkényeskedések, a nagy adóterhek, a protestánsok vallás- szabadságát korlátozó intézkedések nagyon jelentős társadalmi feszültséget okoz46 47 48 Uo. ü. Nr. 83. Fölöttébb érdekes mikrokutatás lenne annak megvizsgálása, hogy a későbbiekben ök miképpen integrálódtak a város társadalmába. Uo. 11. Nr. 387. Uo. II. Nr. 238. 49 Uo. 11. Nr. 415. 50 Uo. 11. Nr. 359., 360., 408., 428., 432., 460., 462. 51 Uo. II. Nr. 381. 101
