Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1742–1748 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 20. (Esztergom, 2011)
ESZTERGOM SZABAD KIRÁLYI VÁROS JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI - 1744. év
557. (XVIII.2.) Mivel Májer Károly nem tudja kifizetni a mészárosoknak a 300 forintos tartozását, ezért a Kis Kúriában lévő szőlőjét lefoglalják. A szőlő felbecslésére kiküldik Szentgály Istvánt és Turóczy Jánost. Ha a szőlő értéke eléri az adósság mértékét jó, ha nem, kiküldik a kapitányt Májer más ingóságainak lefoglalására. 1744. január 18. 558. (XVIII.2.) Zilizy András és Szentgály János távollétében Májer Károlynak kérésére még tizenöt nap haladékot adtak adósságai kifizetésére. Ha nem fizeti ki tartozását és annak kamatait a határidő lejárta előtt, a bíró lefoglalja az ingóságait. 1744. január 29. 559. (XVIII.2.) Faichtinger József, Frank Gábor és Szilcz József távollétében felolvasták a Helytartótanács január 17-én, Pozsonyban kiadott levelét, amelyben tájékoztatja a várost, hogy amíg az országgyűlés másképp nem dönt, a városi ügyeket a tárnokmester és a személynök intézi, aszerint, hogy az ügy kihez tartozik. 560. (XVIII.3.) Kivizsgálták a Szepessy Mátyás és anyja között lévő örökösödési ügyet. Úgy találták, hogy az a telek, amelyen most Ispán János lakik, Szepessy Mátyásé volt, így az Szepessy özvegyét, fiát, Szepessy Mátyást és Szepessy Panna négy unokáját illeti. Ezért Ispán János özvegye megegyezett a fiával, miszerint a fiának és unokáinak 10-10 forintot fizet, így a házat megtarthatja. 561. (XVIII.3.) Megbízást adnak Szentgály Jánosnak, hogy fizesse ki Juhász József 301 forint 48 3A dénáros vagyonának kamatát Juhász Mihály özvegyének. 562. (XVIII.3.) Egy lakatoslegény szerette volna felvetetni magát a céhbe, de a német lakatosok nem akarták megengedni, hogy a remekét pénzen megváltsa, sőt kijelentették, hajlandók ők is saját költségükön Budáról mestereket hozatni, és ki-ki a remekét elkészíteni. A viszályok elkerülése végett úgy határoztak, hogy a mestereknek már nem kell remeket készíteni, azok megtarthatják mostani helyzetüket, de aki be akar kerülni a céhbe, annak remeket kell készíteni, és ezt nem válthatja meg pénzen. 1744. február 5. 563. (XVIII.4.) Faichtinger József és Szilcz József távollétében felolvasták a Helytartótanács január 24-én, Pozsonyban kiadott levelét, amelyben kéri a várost, hogy minden hónapban küldjön kimutatást a Helytartótanácsnak és a kerületi hadbiztos84