Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1742–1748 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 20. (Esztergom, 2011)
ESZTERGOM SZABAD KIRÁLYI VÁROS JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI - 1742. év
1742. aumisztus 18. 209. (XVI1.159.) Sándor Mihály báró Szaczker Péter hátraléka ügyében kezességet vállalt. 210. (XVII. 159.) Megtárgyalták Herpi Mátyás és Szailer Tamás tartozásának ügyét. Herpi Mátyás eladott vagyona a következő: két tehén 40 forint, egy üsző 10 forint, kert 14 forint, Curián lévő szőlő 70 forint, Orhegyi szőlő 45 forint, ház 615 forint, összesen 794 forint. A tartozása a következő: néhai Tangl István felesége 100 forint, néhai Quarics György 25 forint, Linz Ágnes 28 forint, Magyar Mihály 39 forint, sápi fölső Tóth János 76 forint, Kárász János 20 forint, Szenyes István 99 forint, Fehér János 22 forint, Tietz József 250 forint, Szmutnik 30 forint, Peterlik 10 forint, adóhátralékból 49 forint 30 dénár. 1742. aumisztus 22. 211. (XVII.160.) Faichtinger József távollétében felolvasták a Helytartótanács augusztus 14-én, Pozsonyban kiadott rendeletét, amelyben tájékoztatja a várost, hogy továbbra is tilos a katonaság félfogadása (conductio). 212. (XVII. 160.) Vozár Pál szószóló benyújtott egy kérvényt a külső tanács nevében a földek elosztására vonatkozólag. Ebben a következő pontok olvashatóak: 1. A földek körüli viták soha nem abból származtak, hogy az egyik polgár elvette volna a másik földjét, csupán abból, hogy elszántotta annak egy részét. Ezért a mérnöknek nem új helyen kellene kimérni a földeket, csupán a régi határokat kellene kiigazítani. 2. Mikor a polgárok házat vettek, pontosan tudták, milyen földek tartoznak a házhoz, és már a vásárlást is így bonyolították le. Maradjon meg most is mindenki a saját földjei mellett, és ne kívánja a másikét. 3. Volt, aki a saját földjének gondját viselte, és volt, aki kimerítette azt. Így most igazságtalan lenne, ha az, aki sokat törődött a földjével, most egy rossz gazda által tönkretett földet kapna. 4. Néhányan már emlegetik, hogy rossz földjük van, és meg kellene változtatni, de nem lehet tudni, hogy valóban rossz-e a föld, vagy csak rosszul viselte gondját. Ezért aztán a mérnök sorban mérje ki a földeket, és akinek nagyobb földje van, attól vegyenek el, akinek kisebb, annak adjanak. A Duna mellett lévő szántóföldeket adják vissza régi gazdáiknak.18 A külső tanács panaszainak megvizsgálására kiküldték Szentgály Jánost és a jegyzőt, akik visszatérve elmondták, az a külső tanács kívánsága, hogy a Kis utcában kezdjék a kimérést, a Duna melletti dűlőt is igazítsák ki. Úgy határoztak, hogy a mérnök által kimért földeket vessék el, és ha valakinek újonnan trágyázott föld jutott, azt jövőre kárpótolni fogják. 18 A beadvány teljes szövege olvasható a jegyzőkönyvben. 41
