Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1742–1748 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 20. (Esztergom, 2011)

ESZTERGOM SZABAD KIRÁLYI VÁROS JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI - 1747. év

1747. év 1747. január 3. 1281. (XIX. 1.) Májer Mihályt a polgáreskü és a polgárdíj letétele után a polgárok közé felvették. 1282. (XIX. 1.) Levelet írnak Bécsbe, hogy Schmidt (Smidin) Erzsébet árva bécsi bcmcalitas-ban lévő pénzét adják ki. Az összeget a város fogja kezelni. 1283. (XIX. 1.) A külső tanács jelenlétében a bíró elmondta, hogy Sopronból meg­érkezett az a személy (flastromozó mester), aki a Buda utcát a ferencesek kolosto­ráig lekövezi. Mielőtt a költségvetését jóváhagynák, a belső tanács és a külső ta­nács néhány tagja a mesterrel megvizsgálják az utat és meghatározzák, hogy az udvarokból és az utcákból a kapu felé hogyan vezessék ki a vizet. 1747. január 7. 1284. (XIX. 1.) Faichtinger József és Hetiinger Jakab távollétében Halassy Jánost a szokásos polgáreskü és polgárdíj letétele után a polgárok közé felvették. 1285. (XIX. 1.) Megbízást adnak Lukácsy István kamarásnak, hogy a város múlt évi kisebb költségeire fizessen ki 40 forint 40 dénárt. 1286. (XIX. 1.) A külső tanács jelenlétében elmondta a bíró, hogy a kövezőmester biztosította őket, miszerint a Budai utcáról a vizet egészen a Dunáig ki fogja vezet­ni, ezért a következő határozatokat hozzák: 1. A kövezőmester minden öl lerakása után nyolc garast kap, de ezen kívül semmilyen más juttatás nem jár neki. Előleg­ként egy körmöci aranyat kap, útiköltségére pedig hét forintot fizetnek ki. 2. Min­denki a saját háza után rá eső kő mennyiséget köteles behordani. 3. A kövezőmes­tert a házi pénztárból fizetik ki, a kövezésre hitelt nem vesznek fel. 1287. (XIX.2.) Felolvasták a főkancellár5^ levelét, amelyben arról ír, hogy Bécsben egy állandó levéltárat kellene felállítani az ország iratai számára, és ehhez kéri a városok és megyék segítségét. A város a vármegye válaszához igazodik, de mivel a városnak nagyon sok kiadása és kevés bevétele van, nemigen tud hozzájárulni a költségekhez. ,s 1745 1751 között a tökancellári hivatal üresedésben volt, a kancellári tisztet ekkor gr. Nádasdy Lipót látta el. Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főméltóságai. Budapest, 1988. 97., 99. 165

Next

/
Thumbnails
Contents