Évkönyv 1995 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 3. (Esztergom, 1995)

Bencze Cs. Attila: Híradások az esztergomi zsidóságról a helyi sajtóban (XIX. sz. második fele)

ügyét. A hatóság részéről Reviczky Győző szolgabíró jelent meg, ki az izraelita anyakönyvek vezetésének törvény szerint való pontosságát fejtegette. A szolgabíró dr. Weisz rabbi vezetését példásnak találván, a hitközség a rabbit újra megbízta az izraeliták anyakönyvének vezetésével." A tényhírek tartalmát az egész évfolyamra vetítve, s ezt elemezve, a következő csoportosítást tehetjük: 1. közösségi - önszerveződési — a.) az ünnepekről — b.) rendezvényekről, egyesületi életről, mulatságról 2. ) egyénhez kötött — a.) házasságról — b.) elhalálozásról 3. ) gazdasági élettel kapcsolatos — a.) vállalkozás megkezdéséről (itt már reklám formájában is!) — b.) vállalkozás-, vagy üzlet bővítéséről, korszerűsítéséről — c.) csődről 4. ) mecenatúra - jótékonykodás 5. ) oktatás Tehát lényegében mindarról képet kapunk, amiről az újság a város keresztény lakosai kapcsán is rendszeresen beszámol. Azért egy szembetűnő különbséget meg kell említenünk: házasságról, elhalálozásról, gyermek születéséről a zsidó család maga nem közöltet semmit a lapban! A család belső élete tehát e lapszámok olvastán felidézhetetlen. Ami megjelent, azt a szerkesztő valami miatt fontosnak érezte közölni. Ebben a szerkesztési "technikában" - túl azon, hogy a zsidó család belső élete amúgy is egyfajta tabu - tulajdonképpen egy nagyon fontos lélektani felismerés alkalmazását is tetten érhetjük: a személyesség, a közvetlenség sajtó-megkívánta elve úgy érvényesül, hogy a tolakodásnak, a magamutogatásnak még a legcsekélyebb árnya sincs jelen. Hatása ettől még átütőbb! A témából fakadóan elég sokat kell idéznem. Lássuk például, hogyan fogalmaz a lap a jellegzetes zsidó ünnepekről: "Purim. Az izraeliták farsangolása idén csak két napig tartott, de akkor aztán vidámsággal. A párkányiak nyilvános tánczestélyt rendeztek nyilvános jótékony czélokra, de az esztergomiak csak a tervezésnél maradtak. Vasárnap és hétfőn este azonban majd minden nagyobb családnál népes összejövetelek voltak, ahonnan az álarczosok s a különféle farsangi tréfák természetesen nem hiányoztak." (1888. március 1.) Más: "Az izraeliták újesztendeje ünnepén, hétfőn és kedden a város összes izraelita kereskedései be voltak zárva s csak akkor lehetett látni, hogy milyen élénk kereskedelmi forgalmat képviselnek ők városunkban. Az ünnepek alatt az új templomban