Évkönyv 1995 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 3. (Esztergom, 1995)

Gyüszi László, ifj. - Hunyadi Imre: A tata-tóvárosi zsidóság és a polgárosodás

ten, Pécsett, Kolozsvárott, de külföldön is. Az önsegélyező egylet, a Chevra Kadisa már az 1700-as évektől működött Tatán. A temetkezési egyleten kívül a múlt századtól működött az iparosok, kereskedők önsegélyező egylete, a Poel Cedek, valamint az Izraelita Nőegylet. Ebbe a légkörbe hasított bele az első zsidótörvény, amely bizonyos szellemi foglalkozások esetében korlátozta az izraelita vallásúak számát Ennek következtében szűnt meg a Tata-Tóvárosi Híradó. Ugyanekkor el kellett búcsúzniuk posztjuktól a zsidó képviselőknek is. A magas fokú szimpátiát mutatta az, hogy ünnepélyesen búcsúztatta mindkét testület zsidó tagjait Tata-Tóváros országgyűlési képviselője, bár a törvény "célját", a "gazdasági téren való visszaszorítása ugyan támogatta, becsületére legyen mondva, hogy a törvény végrehajtásának módjával nem értett egyet és lemondott Összefoglalásként néhány általános megjegyzés a zsidóságnak a polgári fejlődésben betöltött szerepéhez: 1., Magyarország gazdasági teljesítményéhez, felemelkedéséhez zsidó vallású polgárai is nagy mértékben járultak hozzá. Ők vittek végbe először egy kereskedelmi forradalmat (gabona és gyapjú kereskedelmét), amely második lépcsőként egy mezőgazdasági forradalmat is megindított 2., A magyar arisztokrata nagybirtokosság és a középbirtokos nemesség már a XVIII. század 80-as és 90-es éveitől kezdve a zsidókra osztotta ki a tóTcefunkciót, átengedve nekik az ország modernizálását. A zsidók közül kerültek ki Magyarországon a modern kor, a modem társadalom legfontosabb osztályának, a polgárságnak egy nagyobb része. 3., Egy fáradhatatlanul kezdeményező más vallású, más etnikumú népcsoport dolgozott eredményesen az ország modernizálásán: - létrehozták a nemzeti piacot, - megteremtették a nemzeti tőkét és tőkepiacot - oroszlánrészük volt az ország urbanizálásában, - kiemelkedő szerepük volt a nemzet szellemi tőkéjének gyarapításában és - ők voltak a polgárosodásnak ha nem is kizárólagos, de talán elsőszámú képviselői az országban. Visszatérve a helyi viszonyokra és alátámasztva az általánosítást azt is megfogalmazhatjuk, hogy Tátin és Tóvároson a XVIII. század közepétől letelepedett iparosok és kereskedők mint egy 200 év alatt fokozatosan alakították ki polgári életformájukat és vettek részt a város politikai, gazdasági életének irányításábaa Megállapíthatjuk, hogy az itt élő jelentős polgári réteg határozta meg a város építkezéseit városi jellegét, kultúráját sportját - általában fejlődését Különösen jellemző volt ezen tevékenységük a XLX. század második felében, valamint a XX. század első évtizedeiben. Reméljük, hogy ezzel a néhány helytörténeti adattal is sikerült hozzájárulnunk ahhoz, hogy pontosabb képet kaphassunk arról, hogy országosan és helyi szinteken mit tettek a zsidók a polgárosodási folyamat fejlődésében.