Évkönyv 1995 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 3. (Esztergom, 1995)
Haraszti György: Zsidó mecenatúra Magyarországon a polgárosodás időszakában
A magyarországi neológ zsidóság - a nyugat-európai modellt követve - magát csak felekezetnek tekintette 13 és deklarálta, ellentétben a kettős monarchia másik felének legtöbb országában és tartományában élő hitsorstársaival, nem is szólva a cári birodalom öntudatos népiességű zsidóiról. A magyarországi izraeliták (maga az elnevezés is árulkodó) e vonatkozásban is az ausztriai (bécsi) tradíciók hűséges követői voltak, az ottani (világ)polgári liberális életvitelt tartották követendő mintának. Az első és második korszak közti átmenet reprezentatív képviselője a (Budapesten megtelepedő, orthodoxból neológgá majd az újabb generációban hitehagyottá váló dúsgazdag) Hatvany-Deutsch-család. Tagjaikat tekinthetjük a második szakasz tipikus reprezentásainak is. A családot előbb Deutsch-nak hívták, Aradról indult el vagyonosodásuk. Az ottani hitközség is gazdagon részesült adományaikból: nagyobb alapítványai között említik Hatvány Sándor báró és Hatvany-Deutsch Sándor alapítványait. 14 Támogatásukkal 1876-ban épült fel a hatvani zsinagóga. Cukorgyáraik és egyéb vállalkozásaik nagy üzemek voltak, a magyar ipar fontos közgazdasági tényezői. A család témánk szempontjából fontosabb tagjai: - Hatvany-Deutsch Sándor (1852, Arad - 1913, Budapest) nagyiparos, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (GYOSZ) megteremtője és elnöke. Számos jótékonysági akció fűződik nevéhez, így az 1889-ben megnyitott Zsidó Kórház női osztályának és a nagyapja által alapított aradi árvaháznak kibővítése, gyermekazilum és sinylők-háza alapítása birtokán. 1912-ben 200.000 korona alapítványt tett a rwhklinikai egyesület új kórházépületének létesítésére. Emellett a művészetek ismert mecénása volt, a Vígszínház alapításában is tevékeny szerepet vállalt. Hatvani predikátummal nemességet, báróságot, (1908) főrendházi tagságot kapott 15 - Báró Hatvány Péter (Hatvany-Deutsch Sándor unokaöccsének, br. Hatvány Bélának fia), aki vagyona nagy részét árvaházakra hagyta. - Hatvány Ferenc (kitért) (1881, Budapest - ??) báró, Hatvány Lajos testvéröccse, Hatvany-Deutsch Sándor báró fia, festő, műgyűjtő. Képgyűjteménye főleg 19. századbeli francia festők műveiből állt de gyűjtött magyar képeket is. Lelkes műbarátként a Szépművészeti Múzeumnak több értékes külföldi mesterművet is ajándékozott Gyűjteményéből származott az a Csontváry Koszta Tivadar festmény (Halászat Castel la Maréban) is, amelyet 1993-ban szerzett meg egy aukción a pécsi Csontváry múzeum. A képet hadizsákmányként (a Hatvány-gyűjtemény jelentős részét a második világháborúban előbb a németek majd az oroszok rabolták el) a Szovjetunióba akarták hurcolni, de 1945-ben nyoma veszett, a fáma szerint a birodalomba szállítás közben szerezte meg valaki a kincstári vagyont fosztogató, csencselő orosz katonáktól. 16 - Báró Hatvány Lajos (1880, Budapest - 1962, Budapest) (kitért), HatvanyDeutsch Sándor báró másik fia, a nagy irodalompártoló 17 , maga is író, kritikus a Nyugat, Ady, József Attila, Karinthy Frigyes, Juhász Ferenc támogatója, Thomas Mann házigazdája. - A család ugyancsak művész tagja Hatvány Bertalan báró (1900, Budapest 1980, ?) orientalista, író a Szép Szó és személy szerint József Attila mecénása.
