Évkönyv 1995 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 3. (Esztergom, 1995)

Szemelvények a Megyei Levéltárban őrzött dokumentumokból

(Jelzet: Esztergom és Vidéke-gyűjtemény, 1888. Emlékirat. (Dr. Weiu JgnAcz fSrtbbl tollából.) A magvai országi zsidók történetében Esztergom városa nzon körülménynél lógva, hegy itt a legrégibb és logolsó magyar zsidó község létozott, kiváló he hot foglii! ol. Mint a király székhelye, mint ns ország akkoron leggazdagabb és legszebb városa én » kereskedelmi forgalom egyik góczponfjábait, melyben «a külföldiek, különösen frauczíák, olaszok én iiémotok egész kül»n utczákaf formáiénak,' sftrüu megfordultak külföldi zsidók is. Az 1204. évből származó okirat tanítsa ga szerint Kszl ergo innak egy városrésze, moly az ott letelepedett zsidókról zsidónegyednek m»v« vivtt el, sót. egy héber kútfő nyomán, már 1050 ér körül létezett i t Esztergomban egy nagyobb kitközség, moly rondszoros isteni tisztelet ttirtolt és jótokonyczólu pénztárt áltitott fel. Ezen község viszonyairól, fejlődése és bolszorvozotéről tüzetesebb és közelebbi fel világosítást hiúba keresünk ezen kút forrásokban; do a szétszórt történeti feljegyzések ezen község fönnállását n mohácsi vészig igazolják, sőt tíz esztergomi zsidó hitközség tagjainak ez időbeni számát már 800-rn teszik, i A mohácsi vész «nemzeti nagy ló| tünk imgy temetője* ezen virágzó közI ségro is halálos csapást mért; az egy; korú tudósítások nzorint ugyanis nzon 12500 zsidónak, kiköt Sznlojinan Dudáról | Törökországba hurezoItatott, az osztor• gomi zsidó hitközség tagjai jelontékonj részét képezték, mi által az egykor oly virágzó község megsemmisült; ós habár nemsokára Esztergomban újólag telepedett zsidókra akadunk, sót egy adat szerint. 1657-bon itt egy kis községet is képeztek, mindazáltal a község előbbi fényét többé vissza nem nyerhette. augusztus 26., 2. o.) A török uralom mogszüntévol ugy látszik ezon kis hitközség is felbomlott és hiába kutatunk mindenfelé a magyar zsidók lörténotébon, a rendelkezésre álló kútfőn ásókban egészen a inalt század második feléig egy esotlog létezőt hitközség nyomára ttom akadunk. Mint ezt a hagyományon kivül a fennmaradt zsinagóga és temető, különösen pedig az utóbbiban feltalált 128 évet túlhaladó sirkö kétségtelenné teszik, a jelenlegi hitközség a nittlt század második fölében keletkezett. Igazolja ezt nzon korban kelt s ezen emlékirathoz orodetibon mellékelt teinplomépitési okmány, mely a jelenlegi osztorgomi zsidó hitközségnek és az ezon idd alatt épült 2 templomnak törtéitotét vázlatosan tnruialmazza. < E történeti vázlat, az ezeti njonim épült templom helyén fennállott régibb zsinagóga ünnepélyes boszentelóséig, vagyis 1850 szeptember 20-áig törjed és szomorít tanúságot tesz ezen imaház rövid fennállása, és végzetes sorsáról. Ugyanis 1880. évi május havában, tehát rövid 27 évi fennállás, után a templom falnia aggályos repedések mutatkozván, a közbizloii8iíg okából szükségessé vált vizsgálat credmúuyeképen a templomnak azonnali bezáratása és mielőbbi lebontása hatóságilag elrendel tol ott. Súlyos csapás volt oz az anyagi terhek alatt különben is görnyedező községre nézve, molynok bénító hatása alól. Dr. Wéiaí Iguácz kerületi rabbi iolkos buzdításai és nngyhtilástt szónoklata folytán mindenekelőtt a hitközség elöljárósága Stem Márk olnökségo alatt én képvlscló testülete bontakoztak ki. Vallási buzgalomtól lelkesítve és áthatva kötelességérzet él ól valamint a teljesítendő munka nagyságától és magaáztosságától, az elöljáróságát és képviselő-testület, támogatva a hitközség