Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)
BOTTYÁN JÁNOS EMLÉKEZETE - Dr. R. Várkonyi Ágnes: Személyiség és történelem
is bizonyosan kumccá lett és már le is tette a hitet Lávái kapitány előtt Urunk hűségére." 26 Thaly ennek hitelességét vitatva közöl több Bottyán átállásáról időközben előkerült forrást. Ismerteti Radvánszky János udvari tanácsos, a zólyomi ostromzár parancsnokának és Tolvay Ferenc, a nógrádi hajdúk kapitányának dokumentumait arról, hogy 1703 november 15-én a zólyomi vár alatt Ocskay Lászlóval vívott párviadalában Bottyán lőtt sebet kapott, visszavonult a várba, majd a vár kapitulációja után visszament Esztergomba, de már „hajlandóságot mutatott a nemzeti ügy iránt", vagyis „parolát adott". Ezután pedig utal több, időközben feltárt dokumentumra, amelyeket később ki is adott: Rákóczi 1703 december 10-én tábornoknak, december 20-án pedig a Dunántúl főparancsnokának nevezik ki Bottyánt. December 15-i kelettel viszont Savoyai Jenő herceg jelentette, hogy Bottyánt nagy ígéretekkel próbálta Rákóczi magához hajlítani, viszont Bottyán a császárnak fogadott hűséget, s Lipót császár utasítására a Haditanács 1704. január 2. keltezéssel Esztergom, Veszprém, Komárom, Fejér és Pest-Pilis Solt vármegyék területén hadfogadásra hatalmazta fel. Ezzel szemben Lajos Gergely ezreskapitány 1704 január 22-én, Farkas Sándor ezreskapitány március 7-én s Bercsényi ugyancsak március 7-én kelt leveleikben arról írnak, hogy kapcsolatban vannak Bottyánnal, mígnem április 18-án Kucklander, az esztergomi vár német őrségének parancsnoka a felkelőkkel tartott kapcsolatok alapos gyanújával le nem tartóztatta. A források tehát azt bizonyították, hogy Bottyán ugyanabban az időben tart kapcsolatot Rákóczival, mikor híve a császárnak. Ez a tény különböző értelmezést kapott: Bottyán nem tudott dönteni, óvatos volt, az esztergomi lovasságot is át akarta vinni Rákóczihoz, azért várt az alkalmas pillanattá. 27 Esze Tamás történetíró, miközben kimutatta, hogy Kajali Pál tudósítása megfelel a valóságnak, csak Thaly értette félre, amikor úgy gondolta, hogy Léva várában tett esküről van szó, úgy vélte, Bottyán végül is azért nem álltát időben Rákóczihoz, mert „megdöbbent Károlyi dunántúli hadjáratának szörnyű kudarcán." Azt pedig kétségbevonta, hogy Nyergesújfaluban valóban megtörtént volna, ami később a szóhagyományban elterjedt. 28 Nem sokkal Esze tanulmányának megjelenése után viszont Tóth Gábor kétséget kizáróan bizonyította, hogy Kolinovics hiteles esetet jegyzett fel 29 Ilymódon Bottyán csatlakozása Rákóczihoz egyetlen módon .magyarázható: többször hűséget fogadott, de nem tudott végső elhatározásra jutni, katonai tapasztalatai óvatosságra intették, Károlyi dunántúli hadjáratának visszáságait Látva nem bízott Rákóczi háborújának sikerében, de mert letartóztatták, s fogságából a parasztok kiszabadították, a nép döntött helyette. Végsősoron nem szuverén elhatározásból kapcsolódik be a Rákóczi-szabadságharcba. Ennek viszont ellent mond, hogy haláláig a szabadságharc híve maradt. Érdemes tehát újragondolni, döntése hogyan történt. Széleskörű ismeretsége, magas rangja, nagy vagyona és katonai szaktekintélye eleve kizárják, hogy pillanatnyi érzelmi felindulás vitte volna Rákóczi hűségére. Az elmúlt évek kutatási eredményei szerint csak a múltszázad naiv anakronizmusával vélték, hogy „riadó lelkesedés" állította Rákóczi mellé az országot. Az egykori katonarétegeket előre beszervezték, a fegyvertfogó jobbágyokkal megállapodást kötöttek, a köznemesek biztosítékok fejében tettek hűségesküt. Bottyán végvári vitéz korából ismerte Bercsényit, talán ennek köszönhette szegedi vicekapitányi tisztségét is. Regimentje ott volt a hegyaljai felkelés megcsendesítésénél, a Szirmayakkal gazdasági kapcsolatot tartott, aligha hihető, hogy nem tudott volna arról, ami az ország északkeleti vármegyéiben az 1700-as évek elején történik. 30 Az újabban feltárt források szerint a Rákóczi szabadságharc előkészítése évekig tartott sokkal inkább széleskörűen és megalapozottan, mint azt eddig, főleg a Confessio és a felségárulási per
