Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kántor Klára: Az 1797. évi insurrectio szervezése Esztergom vármegyében
ennek oka most már inkább az lehet, hogy a sereg letért az eredeti útvonaláról, és csupán Komárom vármegye együttérzésének köszönhető, hogy végső szükségükben ellátta őket élelemmel. Megjegyzi, hogy ha ilyen előzmények után a nemesi sereg nem érkezne meg időben a gyülekezőhelyre, a felelősséget elhárítja magáról. Levelében a sereggel kapcsolatos egyéb ügyekről is beszámol: a szíjgyártóval olyannyira meg van elégedve, hogy havi fizetését - az ácséhoz hasonlóan - 15 ft-ra emelte, a trombitást pedig ellátta 50 ft értékű öltözékkel. 52 A megye válaszában jóváhagyta a havi 4 Ft emelést, a trombitásról történt gondoskodását pedig egyenesen köszöni Batthyánynak, hiszen annak még otthon meg kellett volna történni. Arról is tájékoztatja, hogy a közgyűlés éppen aznap döntött a harmadik szekér elindításáról, melyet Peér Ferenc fog hajtani, Kollár Ferenc felkelő felügyelete alatt, négy fekete hámos ló fogja húzni, a szállítmánya pedig 20 db tábori rézüst, 20 db fedél és 20 db tartóvas lesz. A szekér a Nyerges, Neszmély, Mocsa, Kisbér, Szombathely, Szentiván, Nyárád útvonalon fog haladni és passuálisában Almásy főhadbiztos jún. 4-i levelére fog hivatkozni, mely megengedi, hogy a fenti útvonalon regulamentális áron kapjon ellátást. 53 A megyei sereg felszerelésének pótlása folyamatosan történt, még a Vas megyei táborban is folytatódott. Batthyány július 14-i, Rumból keltezett levelében a sereg számára mielőbb megvásárlandó sátrak ügyében ír a megyének. Közli, hogy Jáklin főhadnagy Bécsbe utazott megvenni azokat, ha már a megye elmulasztott intézkedni beszerzésükről. 54 Július 27-én pedig már arról ad hírt, hogy a főhadnagy meghozta a sátrakat, szám szerint 26 db-ot, melyek ára összesen 425 ft, az utazás járulékos költségeivel 477 ft. Az összeget a prímás bécsi pénztára előlegezte meg, azzal a kikötéssel, hogy Kondé József prímási számvevő az érsekség hadipénztári tartozásába fogja elszámolni, mint törlesztést. Batthyány közli, hogy egy sátrat saját használatára foglalt le, ennek árát a hadipénztárba le fogja tenni. 55 Június végén leltárt készítettek a hadipénztár állapotáról, s amint az ezredesnek a megyéhez intézett beszámolójából kitetszik, a június 8-án átvett 4000 ft készpénzből az alábbi címen történtek kifizetések: május 24-től június 30-ig napi zsoldra 752 ft 12 kr, tisztek fizetése 395 ft 58 kr, június 7. és 30 között a kocsisok zsoldja 8 ft, június 10-től 23-ig gyalogos és porciókra készpénzzel fizetve 348 ft, a harmadik szekér hiánya miatt előfogatokra 6 ft 48 kr, a tábori levelezéshez szükséges papír- és írószerekre 14 ft 46 kr, nyeregjavításra, lópatkolásra és egyéb javításokra 27 ft 39 kr, végül a trombitás felruházására és lovának felszerszámozására 63 ft. Az ezredes a tábori életnek egy jelesebb eseményéről is beszámolt: Esztergom megye felkelő seregét a rumi táborban felkereste és a zászlóalj gyakorlatozását megtekintette az esztergomi érsek és néhány más civil és katonai személyiség, s a bemutató oly jól sikerült, hogy az érsek megjutalmazta az esztergomiakat, a közlegények fejenként 40 krajcárt, a káplárok 1 ft 20 kr-t, a strázsamesterek 2 ft-ot kaptak. Idézett levelében Batthyány a katonák fegyelmezésének kérdésével is foglalkozott. Mint írja, a táborozás eddigi rövid ideje alatt is több rendbéli, igaz, kisebb kihágást követtek el a katonák, ezért úgy véli, a fegyelmezés legjobb eszköze a testi fenyítés lehet, annál is inkább, mert az esztergomi felkelők többsége nem nemességből áll, s mint ilyenek, egyedül ettől a büntetéstől tartanak. A nemeseket illetően pedig támogatja a megye korábban kiadott, s a rendtartással kapcsolatos utasítását, mely szerint őket bíróilag kell büntetni. 56 Eltelt a hadjáratra számított három hónap, de Ausztria és Franciaország között a végleges békekötés továbbra is késlekedett, így a magyar nemesi tábort fegyverben - és tétlenségben - tartották.
