Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kántor Klára: Az 1797. évi insurrectio szervezése Esztergom vármegyében

nyeregtakaró fekete birkabőr, fokos, íöllforgó, abrakostarisznya, bőrtarisznya, kötelek, pány­vázó karó, kétpár patkó, egyik felszögezve, másik pár tartalék, az egész sereg számára 4000 db szög, kaid, kis vászontarisznya és ahhoz való pántlika. Ekkor rendelték el, hogy a lovakat az E.V. azaz "Esztergom Vármegye" betűkkel kell mebélyegezni. A felsorolt, ruházati és egyéb, a felszereléshez tartozó eszközök és kellékek további 9976 ft kiadást jelentettek. 34 A felkelők poggyászát szállító három, egynként négylovas kocsihoz rendelt famulusok ­név szerint Tímár Simon bikoli, Peér Antal tolnai (Komárom vm.) és Schuszter György nyergesújfalui lakosok valamint a káplán szolgája, Hajnal Ferenc bajóti lakos, számára külön öltözéket készíttettek összesen 42 ft 36 kr-ért, mely egy világoskék zsinórral díszített sötétkék nadrágból, egy pár marhabőr csizmából, hozzá illő sarkantyúkkal, rézgombos lájb­liból, hármójuk vöröses, egy pedig szürke teveszőrrel díszítve, végül egy nagyobb és egy kisebb szűrből állott. 35 A 150 pár pisztoly és kard beszerzését a megye az óbudai királyi fegyverraktárból kívánta megoldani, ahonnan - ezen kívül - 3999 db vaktöltényt is megrendeltek a katonák harcké­szültségét fokozó gyakorlatozáshoz. 36 Még május folyamán kiderült azonban, hogy az óbu­dai fegyverrak tár, mely elsősorban a reguláris hadsereg ellátását volt hivatva biztosítani, nem tudja teljesíteni a megye megrendelését, ezért az érsek felajánlotta, hogy a maga részéről 80 pár pisztoly és 80 db kard beszerzéséről gondoskodni fog, ezeknek értékét viszont kéri a hadisegély-negyedébe beleszámítani. 37 A felszereléshez tartozott még néhány láda, melyek a hadipénztár, a hivatali levelek és egyéb irományok őrzésére, illetve a sátrakhoz és táborveréshez szükséges más eszközök­tárolására szolgáltak. A felkelési koordináló bizottság amúgy is szerteágazó feladatai közé tartozott -egyebek mellett - a nemesi sereg esküszövegét meghatározni, vagy dönteni a felmerülhető vitás esetekben, mint pl. mi legyen a követendő eljárás akkor, ha valamelyik felkelőnek - önhibá­ján kívül - elvész a lova, pótolják-e, ugyanígy ha bármelyik (állított) katona meghalna, vajon állítsanak-e helyébe újat a felkelés ideje alatt. Ez utóbbi, egyébként fontos kérdésben a bizottság úgy foglalt állást, hogy az elveszelődött lovat és minden egyéb felszerelési pótolni kell az insurrectio alatt, míg a katonát nem kell, mivel annak megszűnésével az állító kötelezettsége is megszűnik. Emberek és állatok mindennemű gyógyítása, a felszerelés javítása és pótlása a hadipénztárt terheli. 38 Ugyancsak a fontos kérdések közé tartozott a katonai fegyelem, a büntetés és jutalma­zással kapcsolatos eljárások tisztázása. Ez utóbbiban Esztergom megye mái­jó előre, a május eleji gyűléséből keltezve érdeklődölt a királyi kancellárián. A hamarosan megérkezett válasz szerint azok a felkelők, akik valamilyen módon magatartásukkal kitüntetik magukat, hason­lóan a reguláris hadseregben szokásos eljáráshoz vagy a Mária Terézia rendjel keresztjével, vagy pedig ugyanannak emlékérmével lesznek kitüntetve, a nemesek a keresztet, míg a nem nemesek az emlékérmet fogják kapni. 39 A porlális felkelés esetén felfogadott személyek honorálását illetően is igyekezett a megye egységes irányelvet szabni az egyenetlenségek elkerülésére, s így felső határként 50 ft-ot szabtak meg, és azt is kikötötték, hogy a kialkudott összegnek csupán a felét vehette föl induláskor az insurgens, másik felét pedig visszatértekor kapta kézhez. 40 A felkelő nemesi seregben betartandó katonai fegyelmei illetően a megyei közgyűlés a felkelési bizottság által, a katonai articulusokból összeállított szabályzatot fogadta el és

Next

/
Thumbnails
Contents