Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kántor Klára: Az 1797. évi insurrectio szervezése Esztergom vármegyében

ellenben a lakhellyel rendelkezőket fölveszik az összeírandók közé, még abban az esetben is, ha birtoka csupán másutt van. S nehogy bárki is jogtalanul kimaradjon az összeírásból, kérik, hogy Esztergom megye is ezt az elvet vegye zsinórmértékül.

12 Nem ismeretes, hogy az említett összeírás végül a tervezett formában készült-e el, mindenesetre a május 2-i közgyűlésen megállapították a hadisegély-negyed kivetésével kapcsolatos eljárás módját. Eszerint, ha az illető nemes személy éves jövedelme eléri vagy meghaladja a.800 forintot és. személyesen kíván részt venni a felkelésben, úgy köteles felszerelni magát lóval, fegyverrel, ruhával, élelemmel stb. Ha azonban az 1622. évi 21. tc. hatálya alá esik,

13 maga helyett megfelelő személyt állítani köteles, és őt ugyanolyan jól ellátni a szükséges kellékekkel, és ellátásáról gondoskodni. Akinek viszont az éves jövedelme nem éri el a 800 forintos összeget, annak felszerelését - akár személyesen, akár portálisan kel föl- a hadipénztárból fogják fedezni. Hasonlóképpen az évi 800 forintos kulccsal számolva határoztak a hadisegély-negyed szétosztásáról is. Az összeghatár alatt elhelyezkedőket felmentették a fizetés alól, akár személyesen, akár katonát állítva kelnek fel.

14 A felkelési deputáció, melyet május elején a felkelés megszervezésére és koordinálása céljából állítottak fel

15

, számításokat vézettegy teljesen felszerelt lovas katona kiállításához szükséges összeget illetően, ami az árakat'figyelembe véve, 122 ft 52 kr-t tett ki. Ahol tehát a felkelőt terheli a felszerelés költsége, ott a fenti összeget be kell számítani a kivetett hadisegély-negyedbe.

16 A hadipénztár kezelésével megbízott Hegyi József megyei pénztárnok a konkrét összeg meghatározásában oly módon járt el, hogy - az 1792. évi kivetési kulcs szerint - megállapított subsidium összegének számolta a negyed részét.

17 A legjelentősebb anyagi áldozatot természetesen a megye leghatalmasabb földesura, az esztergomi érsek hozta, aki egyben a megye örökös főispánja címet is viselte. Mint egyházi főméltóság mentes volt a személyes felkelés kötelezettsége alól. Az érsekség subsidiális quartája 4535 ft 37 kr volt, mely összeget az érsek duplán megajánlott, ezen kívül pedig az alábbi önkéntes ajánlásokat tette: a kisbényi templomtól mint földcsuraságtól, a custodiátustól, az esztergomi főesperességtől, a Szent István szemináriumtól egyaránt megadja a quartát, sőt ezen kívül a kebelbéli plébánosoknak az esperességhez fizetendő taksájából hét teljesen fölszerelt katonát ad ellátással együtt.

18 Ugyancsak kiemelkedő helyet foglal el a felajánlások sorában az esztergomi káptalan szintén duplán adott 2060 ft 49 kr negyede, valamint a plusz egy fő, felszerelt katona kiállítása; gróf Zerdahelyi Pál adminisztrátoré, aki a lakhelyén, Nyitra vármegyében adott lovason kívül Esztergomban három teljesen felszerelt és ellátott lovast ajánlott meg. Esztergom szabad királyi városa - a törvényi rendelkezéssel összhangban -egy minden kívánalommal felszerelt lovast adott, egy másikat pedig önkéntesen, továbbá a hadipénztáiba minden nádori porta után 100, azaz összesen 800 ft-ot fizetett.

19 Nagyobb összeggel járultak a felkeléshez a megye két legnagyobb világi földesura, Pálffy és Sándor grófok, egyaránt 1659 ft 22 kr-cal. A felsoroltakon kívül egy katonát teljes egészében felszerelni és három havi zsoldját - mely a számítások szerint havi 8 ft-tal összesen 24 ft fizetni a következő földesurak voltak képesek: Missics József alispán, Sissay Károly, Kondé József prímási inspector, Bekeő Ignác, a Sándor grófok jószágigazgatója, Hanák Ferenc káptalani számvevő, Gabanicz János szenttamási bíró, Butler Erzsébet özvegy grófné, Szabadhegyi Pál párkányi járási szolgabíró, Majthényi János özvegye, Héja Jakab káptalani provizor. A szerényebb jövedelműek lehetőséget kaptak arra, hogy többen állítsanak ki egy katonát, azaz a felszerelés és 3 havi ellátás költségét nyolcadokban, azaz 15 ft 22 kr-onként adják össze. Ily módon további hét katonát állítót ki huszonhét nemes, pl. Sissay Dávid 4/8 részben, Miklósffy Imre vármegyei főjegyző 3/8 részben, Miskey Ádám esztergomi járási