Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kántor Klára: Az 1797. évi insurrectio szervezése Esztergom vármegyében

Kántor Klára Az 1797. évi insurrectio szervezése Esztergom vármegyében 1793-tól kezdve mintegy két évtizeden keresztül, a Habsburg-monarchia szakadatlan háborús viszonyban állt Franciaországgal. E konfrontáció az osztrák császárság számára változó kimenetelű összecsapásokat, összességében azonban vereséget jelentett. 1796-ra, előbb az Osztrák Németalföld, majd Lombardia elvesztését követően a francia seregek a Monarchia határait közvetlenül is fenyegették. 1797 elején a bécsi hadvezetés immár sokadik alkalommal - hasztalan próbálkozott a franciák által hónapok óta körülzárt fontos erősség, Mantova felmentésével. A súlyos arcolei és rivoli kudarcok ellenére Bécs továbbra sem vonta le a szükséges következtetést, és a győzelem kivívását változatlanul a katonai vezetést érintő személycserékkel kívánta elérni. 1797 tavaszán Napóleon és Joubert tábornokok seregeikkel elérték az alpesi hágókat és Bécs közelébe érkeztek. Ferenc császár - a helyzet súlyosságára tekintettel - ezúttal hajlandónak mutatkozott az egyezségre a franciákkal, amit korábban oly makacsul elutasított. így kerülhetett sor április 7-én előbb a fegyverszünet megkötésére, majd 18-án az előzetes békeszerződés aláírására Loebenben Napóleon illetve Károly főherceg részvételével. A fegyverszünet ellenére Ferenc király április 10-én Bécsben kelt nyílt levelében általános insurrectiot hirdet, azaz fegyverbe szólítja a magyar nemességet. A kancellárián keresztül kibocsátott pátens a magyar karoknak és rendeknek az elmúlt, 1796 őszi országgyűlésen tett megajánlására hivatkozott, melynek értelmében fegyverbe szólított "minden nemes embert és mindazokat, akiket a törvény ezen elnevezés alatt összefog".

1 Az 1796 november havi - a jakobinus mozgalom elfojtását követően bevezetett rendőruralom, cenzúra és a magyar gazdaságot diszkriminatív intézkedésekkel fojtogató vámpolitika miatt - nyomott hangulatú országgyűlésen, melyet a személynök felsőbüki Nagy József megfogalmazása szerint azért hívott össze a király, mert "olly Ellenség ostromollya Fejedelmünket,..melynél veszedelmesebb akár minémü tekéntetben még a régi történetekben is nem olvastatik, a mellynek fő tzéllya minden jól rendelt kormányozásnak módját, minden törvényt, valóságos szabadságot, s századoktul fogva szentül meg-tartott Constitutiot, minden religio, külső és belső nyugodalmat, s bátorságot felforgatni, és gyökerébül ki-irtani, ezek hellyébe... a szabadság szines fitogtatása mellett valóságos Tyrannusi Iga alatt való sinlődést, Istent tagadó hitetlenséget, a polgári Társaságban örökös zűrzavart egy szóval minden gonoszságot...árasztani."

2 A karok részéről Vántsai János prelátus kanonok válaszolt, kihangsúlyozva, hogy a nemesség szándéka: "Felséges Urunknak legkegyesebb parantsolatit nem fsak bé-tellyesitsük, hanem meg is előzzük..."

3 A királyi óhajnak a legteljesebb ménekben sikerült elébe menni, hiszen az uralkodó éppen a hadisegély megajánltatása miatt hívta össze az országgyűlést, s azt már csak ráadásként könyvelhette el, hogy a nemesség az insurrectiot is megszavazta. "Fia vagyunk tudniillik azoknak a buzgó Magyaroknak, kik ditső királlyainknak szerentsés, és boldog állapottyáért nem tsak kisded vagyonnyokat, hanem Élteket és Véreket legtisztább öröm kiáltások között feláldozták, azért mint méltó Magzatok a mennyire töllünk kitelik, örömmel ajánljuk mi is Javainkat sött ha kívántatik vérünket és életünket. Fiai vagyunk azoknak a legjobb Magyaroknak, kik igen drágán vásárlóit Szabadságaikat, hogy annál drágább lenne