Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

A MAGYAR-LENGYEL KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉBŐL - Dr. Székely György: 1683 - a hadiszerencse forgandósága vagy rendszerek erőpróbája

mind a kurucok jól felfogott érdekében járt el, amikor siettetni akarta a kurucok és a bécsi udvar becsületes egyezségét. Ujabb oszmán vereség után a magabiztos bécsi udvar még kevésbé volt hajlandó egyezkedni. Éreztette a lengyel királlyal, hogy közvetítése hiábavaló. Sobieski mégis elérte az Esztergom mellett 1683 októberében megindított közvetett tárgyalásokat, amikor is Lotharingiai Károlynak maga adta át a kuruc követek mondanivalóját. Akcióit az udvar sokallta, a kurucok kévéseitek. Novemberben Ipolyságon, a lengyelek táborában folytatódtak a béketárgyalások, ahol Lotharingiai Károly már elfogadta Thököly követeit. Heves lengyel-osztrák viták ellenére Sobieski mégis átadta a kuruc feltételeket azzal a megjegyzéssel, hogy a béke pontjait Lengyelország garantálni fogja. Bécs nemleges választat Francesco Buonvisi bíboros vitte a lengyel királyhoz. A türelmét vesztett kuruc fejedelem pedig visszatért törökbarát álláspontjához, és megszakította a tárgyalásokat Sobieski megvallotta a bíborosnak, hogy csalódott Thökölyben, de továbbra is követelte, tegyen Lipót ünnepélyes esküt a magyar alkotmány megtartására. Ez a még el nem törölt ellenállási joggal és szabad királyválasztással közel állt a lengyel politikai rendszerhez, de akadályt jelentett az osztrák abszolutisztikus törekvések előtt. Lipót nem tett tehát kielégítő nyilatkozatot. Jan Rozraíewski követ a király nevében hasztalan kért amnesztiát kuruc főuraknak. A kiábrándult Sobieski téli szállás keresése címén egyre északabbra vonta hadait, s 1683 decemberében levert hangulatban Lublón át végleg elhagyta Magyarországot A rendi Lengyelország visszaszorult a Habsburg abszolutizmus elől, a rendi kurucság mégegyszer az oszmán deszpotizmus karjaiba hullott Romeyn de Hooghe I. Lipót allegorikus diadalmenetét rézkarcon ábrázolva az isteni és legyőzhetetlen uralkodót a hit magyarországi szabadítójának, a Lizadók megtörőjének, a törökök leverőjének mutatja be. Ám ez a hármas program is jelzi, hogy az erkölcsi győztes Sobieski János volt. Keserűen írta feleségének az abszolút uralkodóról és főembereiről: "Ok visszatértek régi gőgjükhöz és úgy látszik elfelejtik, hogy Isten él fölöttük". Fontosabb kútfők és szakirodalom Ritrati Historici o vero história deli Imperio Romano (Amsterdam, 1689) Petr. Schenck: Impérium Turcicum complectens Europae, Asiae et Africae, Arabiaeque regiones ac provinci&s plurimas (XVII. század végi színes térkép) Ernst Werner-Walter Markov: Geschichte der Türkén von den Anfángen bis zur Gegenwart (Berlin, 1978) Bemard Lewis: Isztambul és az oszmán civilizáció (Bp., 1981) Nicolaj Todorov: La ville balkanique aux XV e-XIX e siécles. Développement socio-économique et démographique (Bucarest, 1980) Jean Bérenger: Finances et Absolutisme autrichien dans la seconde moitié du XVII eme siécle. Tome I (Lille-Paris, 1975) Hans Booms (Einführung): Aktén der Prinzipalkomission des Immerwáhrenden Reichstages zu Regensburg 1663-1806 (München, 1990-1993) Friedrich Wilhelm Foerster: L'Europe et la question allemande (Paris, 1940) , Joachim Vennebusch: Gottfried Wilhelm Leibniz: Philosoph und Politiker im Dienste einer universalen Kultur (Bad Godesberg, 1966) Udo Arnold-usw.: 800 Jahre Deutscher Orden (Gütersloh-München, 1990) Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet (Bp., 1946-1947) R. Várkonyi Ágnes: Magyarország keresztútjain (Békéscsaba, 1978) .