Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

BOTTYÁN JÁNOS EMLÉKEZETE - Strba Sándor: Érsekújvár hadtörténeti szerepe a Rákóczi-szabadságharcban

amely Ocskayt, mint a haza és a szövetkezés hitvány árulóját, elítélte (Sándor nevű testvére, aki nálunk alezredes, térden állva könyörgött az egész katonaság előtt, hogy a halálbüntetést enyhítsék), majd a hóhér keze által lefejeztette."

15 A kivégzés helyét először 1929-ben, majd 1975-ben s végül 1993-ban jelölték meg Érsekújvár Fő terén. 1710. szeptember 7-én érkezett Heister tábornagy az Ipoly mellől magához vont gyalogsággal és a Budáról Esztergomba küldött lövegekkel Újvár alá. Szeptember 24-én a békefeltételek elfogadását követően a kurucok végleg elhagyták Érsekújvárt. Ezt az eseményt Balázs György: "Újvár várépítészeti rendszere és katonai szerepe" című munkájában így írja le: "... Érsekújvár katonai szereplése az 1710. évi ostrommal befejezést nyert. Nagyhírű bástyái és várfalai, melyek birtoklásáért annyi vért folyt, még néhány évig büszkén tekintenek ugyan a vidékre, melyet nem csak majd egész Európa, hanem Ázsiának népei is dúlának, de mivel a vár fekvése szerint a jövőben külellenség elleni harczra befolyást nem gyakorolhatott volna, III. Károly király, a szathmári béke után, védőművének lerombolását rendelé el, mi 1724-25-ben meg is történt."

16 Ha a kövek nem is, korabeli metszetek, térképek, leírások, a várról szóló könyvek, nemkülönben e városhoz hű lokálpatrióták máig őrzik az érsekújvári vár történetének örök emlékét. JEGYZETEK 1. Koapcan K.-Blaskovics J.: Érsekújvár a török megszállás alatt 1663-1685. Okresné múzeum, Nővé Zámky 1985. 1-2.1. 2. Matunák M.: Érsekújvár második alapítása. H.K. 1897. Bp. 104-8.1. 3. Szilágyi S.: A magyar nemzet története VI.k.Bp. 1898. 488.1. 4. A török történeti forrásokban ez a hadjárat "Uyvár szeferi" (Újvári hadjárat) néven ismeretes. 5. Blaskovics J.: Érsekújvár az oszmán-török hódoltság korában 1663-1685). In: Castrum nóvum 3. A Járási Múzeum évk. Nővé Zámky 86.1. v

. 6. Thaly K.: Ocskay L. II. Rákóczi F. fejedelmi brigadérosa és a Felső-Magyarországi hadjáratok 1703-1710. LkFranklin Társulat Bp. 1905. 5.1. 7. L.Kocis: Nővé Zámky v minulosti a sucasnosti. ONV v N: Z.odb. skolstva a kult. 1967. 35.1. 8. Rákóczi Ferenc: Vallomások, Emlékiratok. Bp. 1977. 274.1. 9. Dr. Sziklay Sándor, Dr. Borovszky Samu: Nyitra vármegye, Bp. 643.1. 10. Haiczl K.: Érsekújvár múltjából XLE.In: Érsekújvár és vidéke, 1933. XI. 19. 17.1. 11. Pallas Nagy Lexikon HLk. Bp. 1893. 579-80.1. 12. Thaly K.: Bottyán János II. Rákóczi Ferenc fejedelem vezérlő tábornoka. Pest, 1865. 6.1. 13. Száva István-Vámos Magda: így élt II. Rákóczi Ferenc. Bp. 1976. 176.1. 14. Várkonyi Ágnes: így élt Vak Bottyán. Bp. 1975. 195.1. 15. Mercurius Veridicus 1705-1710. Magyar Helikon, Bp. 1979. 111.1. 16. Balázs György: Újvár várépítészeti rendszere és katonai szerepe. Bp. 473.1.