Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

BOTTYÁN JÁNOS EMLÉKEZETE - Strba Sándor: Érsekújvár hadtörténeti szerepe a Rákóczi-szabadságharcban

így 1571 nyarán az érsek jelenlétében kijelölték az építendő új vár helyét a Nyitra folyó jobb párján elterülő Gyorok érseki birtokon. Érsekújvár építői és tervezői a tehetséges olasz Baldigara-fivérek, Giulio és Ottavio voltak. A legmodernebb hadászati elvek alapján felépített 47 katasztrális hold területű szabályos hatszögletű vár csúcsait egy-egy korszerű új olasz rendszerű fülesbástya erősítette. A részben égetett téglából készült várfalak külső kerülete mintegy 3 km, a falak 10 m vastagságúak voltak, szélességük 18 m volt. Az erődítést védő 35 m széles és 4,5 m mély vizesárkot a Nyitra folyó vizével töltötték fel.

1 Az erőd átvételének emlékére Rudolf király érmet is veretett: "Neuhausel erbaut, 1581." felirattal. 1580. szeptember 14-én mindkét vár fennállott, mint azt Zserotin Frigyes újvári főkapitány, a vár építését felügyelő királyi biztos egyik levelében említi, s mindkettőben őrség is volt.

2 Érsekújvár a rendi felkelések ideje alatt is a törökellenes harcok védelmi rendszerének központját képezte. Első országos szereplése 1605-ben kezdődött, amikor Bocskai István hadvezére, Homonnai Drugeth Bálint ostrom alá vette, és 1605. október 17-én be is vonult csapatával a várba. Bocskai halálát követően mintegy másfél évtized múlva Bethlen Gábor seregei ostromolták a várat és foglalták el 1619. IX. 30-án. •;.<;;, Az 1621. december 31-én megkötött nikolsburgi béke értelmében Érsekújvár királyi erőd lett. Nem tudjuk pontosan, hogy a király mekkora összeget utalt ki Érsekújvár erődítményeinek rendbehozatalára, de Forgách Ádám főkapitány 1643. év végén így írta le kerületének állapotát: "... kevés a vitéz és eleség, rosszak az ágyúk, korhadtak a. falak, s a német katonák meztelenek." 3 1662. őszén a Magas Porta úgy döntött, hogy hadjáratot indít a bécsi császár ellen, mivel az megszegte az 1648-as zsitvatoroki békeszerződést.

4 A törökhad vezérévé Köprülü Mehmed fiát, Köprülüzáde Ahmed pasát nevezték ki. Bécs előtt az oszmán had útjában három erős vár állott: Győr, Komárom és Érsekújvár. Hosszabb tanakodás után a nagyvezér úgy döntött, hogy először Érsekújvárt foglalja el, mert gazdag környéke nagy hadizsákmánnyal kecsegtetett, továbbá a vár esetleges bevételével szabaddá válhatott az út Bécs felé.

5 1663. szeptember 24-én Érsekújvár várára felkerült a megadást jelentő fehér zászló, és mintegy 22 évig tartó oszmán uralom után 1685. augusztus 19-én lett Érsekújvár ismét szabad. Az újvári erődítmény a visszafoglalást követően még 6 éven át Lipót császár tulajdonában maradt. 1685. március 21-én Széchényi György foglalta el az esztergomi érseki széket, akit méltán nevezhetünk Érsekújvár második alapítójának. Szinte oldalakat venne igénybe mindannak leírása, amit hazája, egyháza és a kultúra felvirágoztatására áldozott. Számunkra mindezek közül a legértékesebb Érsekújvár újjáépítésére tett igyekezete. Széchényi György 1691. október 29-én Érsekújvárt kiváltságlevéllel városi rangra emelte. E szerződés értelmében az érsek-prímás az esztergomi és érsekújvári vár fenntartására kötelezte magát.