Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

BOTTYÁN JÁNOS EMLÉKEZETE - Dr. Czigány István: Bottyán János katonai pályája

dunántúli hadjáratot, s „utolsó eszivel elbocsátá a Bácskaságra az hadakat". Ott halt meg, ahol élete legnagyobb részét töltötte, katonák között, a táborban, Szentlőrinckátán, 1709. szeptember 26-án. Bottyán János kitűnő könnyűlovas parancsnok volt, de a nagy létszámú katonaság összehangolt vezetéséhez nem értett. Sikereit a mesterien alkalmazott portyázó taktikának köszönhette, s annak, hogy általában ehhez a taktikához igazította a hadműveleti célokat. Mikor ettől eltért, óhatatlanul kudarcok érték. Nem volt tanult katona ember, a tapasztalás mestere volt! JEGYZETEK 1. Thaly Kálmán: Bottyán János II. Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Pest, 1865. 20-21.o., Bottyán János életrajzi adatairól legújabban ld.: Heckenast Gusztáv: A Rákóczi szabadságharc tábornokai (Életrajzi adattár). In.: A tudomány szolgálatában Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára. Szerk.: Glatz Ferenc Budapest, 1993. 166.0. 2. Wesselényi Pál nádor kimutatása a bányavárosi végházakról: Acta Officium Palatinale... sine dato (1661-1663 k.) Magyar Országos Levéltár (MOL.) E. 211. Lymbus Series III. 91.cs. 238-239. fol. 3. Takáts Sándor: Kísérletek a magyar haderő feloszlatására. Századok (Sz.) 1904. 115.o., 4. A történetet közli Thaly: im.:23-26.o., R. Várkonyi Ágnes: így élet Vak Bottyán. Budapest, 1975. 5-10.O. 5. Heckenast Gusztáv: Adatok Bottyán János életéhez (1676-1682). Történelmi Szemle (TSz.) 1958/12.sz. 216.0. 6. Esterházy Pál nádor pénzügyi és gazdasági iratai. Katonai, egyházi és világi törvényszékek előtt tárgyalt peres ügyek és ítéletek. MOL. P. 125. 51.cs. 11376. sz. Bottyán peréből részleteket idézett Esze Tamás: Bottyán János átpártolása a kurucokhoz. Komárom Megyei Múzeum Közleményei. Tata, 1968. 360-361.O. 7. Bars vármegye Csáky Pál grófnak. MOL. P. 125. Esterházy Pál iratai 71. köt. 6808.sz. 8. Czigány István: Bottyán János. Budapest, 1991. 22.o. 9. A korabeli írásbeliségre ld.: Tóth István György: Jobbágyok, hajdúk, deákok. A körmendi uradalom társadalma a 17. században Értekezések a Történeti Tudományok Köréből 115. Budapest, 1992. 124-125.0. 10. Bottyán saját kezű leveleiből például ld. Bottyán János Koháry Istvánnak Esztergom 1703. október 24. A levél utóirata Bottyántól származik. Országos Széchenyi Könyvtár' Kézirattár Fol. Hung. 1389/1 .k. (1703.) 71.fol. Kiadta Thaly Kálmán: Bottyán János vezénylő tábornok levelezései s róla szóló más emlékezetre méltó iratok. 1685-1716. Budapest, 1883. Archívum Rákóczianum (AR.) Lo. IX.k. 127.o. 11. R. Várkonyi Ágnes: Az ismeretlen Vak Bottyán. In.: Magyarország Keresztútjain Tanulmányok. Budapest, 1978. 134-135.0. 12. Esztergomi Bottyán János ezredes ügye, lévai Bottyán János ellen. Vienna 1696. február 7. AR. Lo. IX.k. 28-29.0. 13. R. Várkonyi Ágnes: im. Budapest, 1975. 44.o. 14. Thaly Kábnán: A székesi gróf Bercsényi család. I.k. 270.O. 15. Varga Endre: A Rákóczi szabadságharc történeti forrásai a Bírósági Levéltárak anyagában. Levéltári Közlemények 1954.192-193.0. 16. Heckenast Gusztáv: im. 217.ó. 17. Bujdosó Bálint: Névcsere. Bottyán-Battyán Sz. 1868,138-140.O. 18. AR. Lo. IX.k. 2.o. 19. Jenéi Károly: Székesfehérvár körülzárása és visszafoglalása 1688-ban. Fejér Megyei Történeti Évkönyv. Székesfehérvár, 1971. 7.o. 20. Létzfalvi Gyárfás Zsigmond: Bottyán János nemeslevele. Sz. 1882. 154-155.0.