Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)
BOTTYÁN JÁNOS EMLÉKEZETE - Dr. Czigány István: Bottyán János katonai pályája
csak nem az Úrra dőlt, az dőlésben talált az ur Orczájához kapni." Az. ügyben megszólalt Bars vármegye is. Csáky Pálnak írott levelében jelezték a kapitánynak, hogy „Lévén Kegyelems Urunk eö Fölsége Praesidiumában Lakozó Nemzetes Bottyani János panasz képpen jelentette" a vele megtörtént esetet, „Mivel pedigh az mint eö kegyelme Suplicatiojaból (kérvényéből), és más böcsületes Embernek relatiojabol (jelentéséből) értyük nem cselekeíe azt eö kegyelme szan szándékkal, az vagyvalami gonosz intentiokbol (szándékból). Kegyelmet akarank ezen levelük által szeretettel requiralnunk (megkeresni), hogy megh elegedvén eddigh való rabságával bocsátássá ki Kegyelmed". 7 A végvári vitézek és a vármegye nyomására Csáky végül is elfogadta e nyakatekert magyarázatot, Bottyán János pedig kötelezte magát, „hogy se most, se jövendőben az emiétet actusról semmi emlékezetet" nem tesz. Végezetül fontosnak tartotta megjegyezni, hogy reversalis levelét „mivel hogy imom nem tudok kereszt vonásommal, és szokot pecsétemmel megh erősetvén." Azért idéztük ilyen hosszasan a Bottyán János periratából, s foglalkoztunk oly hosszasan vele, mert ezt a forrást igen fontosnak tartjuk pályájának szempontjából. Néhány Bottyán életével foglalkozó munka e periratok alapján bizonyítottnak látta Bottyán óriási presztisét nemcsak a katonák, hanem a megyei hatóságok előtt is, egyben tanújelét antifeudális érzelmeinek. Bár a jelen sorok szerzője maga is egy régebbi munkájában a per kapcsán Bottyán János óriási tekintélyét szűrte le az iratokból, most mégis számos kételyünknek kell hangot adnunk. 8 Különös, hogy Bottyán katonai rangját egyik irat sem említi, sőt kiszabadulása érdekében nem Csáky katonai feletteséhez id. Bercsényi Miklós helyettes bányavidéki főkapitányhoz fordult, hanem a vármegyéhez, amely védelmébe vette. Bár tudjuk, hogy a név kereszttel való megjelölése nem jelentett automatikusan írástudatlanságot, de jelen esetben Bottyán maga jelentette ki, hogy nem tud írni. 9 Viszont a későbbi időkből nemcsak aláírásátását, hanem saját kezű levelét is ismerjük. 10 Aláírása, eltekintve az utolsó esztendőktől, lendületességet mutat, ami írástudást feltételez. Bottyán személye körül csak tovább fokozza a zavart, hogy a XVII. század utolsó harmadában és a XVIII. század elején több Bottyán nevezetű személy tűnik fel a forrásokban. Tudunk arról, hegy 1681-ben, Nyárasd falu, 1682-ben pedig Pozsony vármegye tett panaszt Komárom vára kapitányának egy Bottyán János nevű Révkomáromban „lakozó katona notórius gonosz cselekedetei és escessusi" miatt. 11 Negyedszázaddal később 1696 táján pedig egy lévai Bottyán János történetesen épp az esztergominak nevezett Bottyán Jánossal, a későbbi kuruc generálissal pörösködött. 12 Mindezek ismeretében komolyan számot kell vetnünk azzal, hogy Bottyán katonai pályájának első szakaszában valószínűleg több Bottyán nevet viselő ember alakja mosódik egybe. Nehezen hihető például, hogy Csákyval történt affér jogi rendezése után Bottyán Jánost rangjában visszatették volna, s „egylóháti katonaként" szolgált volna Komáromban. 13 Különös lett volna ez azután, hogy a vármegye kiállt Bottyán mellett, s Csáky Pál lévai kapitány és id. Bercsényi Miklós bányavárosi helyettes főkapitány szigorúan figyelmeztette, hogy „a sok rendetlenséget és kothelyekkel való éjjeli-nappali dorbézolást" hagyja el. 14 A források tanúsága szerint Bottyán özvegy Jósa Pálné Lakatos Judittal kötendő házassága, tehát 1669 előtt szolgált Komárom várában, ahol valóban még „csak egy lóháti katona volt". 15 Ám az sem valószínű, hogy a későbbi kuruc generális azonos lenne a hasonló nevet viselő „Révkomáromban lakozó notórius gonosz" katonával, akinek elfogatását 1682-ben kezdeményezte Komárom várának kapitányánál Pozsony vármegye. 16 Ezek után viszont még mindig óvatosnak kell lennünk az események feltárásában, hiszen a korabeli iratokban igen gyakran összekeveredett a Batthyány és a Bottyán név. 17
