Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Balogh Béni: Csehszlovák-magyar lakosságcsere: ki- és betelepítések Komárom-Esztergom vármegyében a II. világháború után

áttelepülésre való jelentkezéstől, többek között állítva, hogy a Csehszlovák Köztársaságban a földműveseknek a disznóöléskor a sertés felét közellátás céljaira kell leadniok."

24 Ha valóban elhangzott a kijelentés - a két tanúvallomással megerősített panaszjegyzőköhyv kivizsgálásának eredményét nem ismerjük - akkor nem csoda, ha érzékenyen érintette a bizottság tagjait: propagandájuk fő érve ugyanis az volt, hogy Csehszlovákia győztes állam, és Magyarország, mint vesztes, még évtizedekig súlyos gazdasági körülmények között kénytelen élni.

25 A bánhidai, 6-os körzetben tevékenykedő bizottság a tatai járásban lévő Oroszlány, Tardosbánya, Bánhida és Vértesszőlős községekben tartott nagygyűléseket. Oroszlányban április 13-án a tuiócszentmártoni kamaraszínház lépett föl. A Narodna Obroda c. szlovák újság egy cikkében (A magyarok barbár módszerei) azzal vádolta meg Milány János oroszlányi evangélikus lelkészt, hogy az kiutasította templomából az előadáson résztvetteket, hasonlóképpen azokat is, akik áttelepülésre jelentkeztek. A vád szerint ez utóbbiak gyermekeinek konfirmálását is megtagadta. A községi jegyző valótlanságnak nevezte a vádakat és arra kérte az alispánt, tegyen megfelelő lépéseket, mivel "nagyon kezd kiéleződni a viszony az áttelepülők és maradók között".

26 A jegyzőhöz hasonlóan látta a helyzetet a pilisszent léleki plébános, a kisgazdapárt helyi elnöke is, aki a főispánnak címzett, szenvedéllyel megírt levelében visszatekint a csehszlovák propaganda időszakára. "Az un, propagandisták olyan szabadságot élveztek, aminőt falán mi magunk, magyarok sem. Tudok olyan eseteket, ahol gyalázták a magyarságot magyar földön...Lassan olyan sikeresen elmérgesítették az elmenni szándékozók és maradók között a helyzetet, hogy ma már szabályszerű gyűlölet dúl köztük. Persze minket, a falu eddigi vezetőit, tanítókat és papokat sem kíméltek. ..Sajnos, védelem sehol sem volt. A magyar kormány mintha aludt volna az egész idő alatt..."

27 A CSÁB hat hetes propaganda-tevékenysége az egyezmény értelmében 1946. április 14-én véget ért. Ezt követően a körzeti bizottságoknak mindenfajta propagandától tartózkodniok kelleti: csupán az áttelepülésre jelentkezett szlovákokat és azok vagyontárgyait írhatták össze, de ezt is csak hivatalos helyiségeikben, vendéglőkben, munkásotthonokban vagy más nyilvános helyen tehették - házról házra járva összeírást nem végezhettek. Jelentések, jegyzőkönyvek sokasága viszont azt tanúsítja, hogy a csehszlovákok nem tartották tiszteletben az egyezményt és a propagandát - nyílt vagy burkolt formában - tovább folytatták. A csévi rendőrbiztos szerint a bizottság tagjai "házról házra" járják a községet és "erős magyarellenes propagandát fejtenek ki a lakosság körében". Többeket is azzal ijesztgettek, ha most nem iratkoznak fel az áttelepülésre, "akkor majd elviszik őket az oroszok Szibériába, mert egy tót sem maradhat Magyarországon, és eljön még az az idő, amikor azokat a szlovákokat, kik önként nem jelentkeztek, mint hazaárulókat fognak Szlovákiában felelősségre vonni." A rendőrségi jelentés szerint több helyi lakos felháborodottan panaszolta: annak ellenére, hogy nem iratkoztak föl, a bizottság őket is listára tette, "és ezt a listát mutogatják Kesztölc és a többi szlovák falvakban azzal, hogy mennyien jelentkeztek már Csév községből. "

2S A csehszlovák rémhírterjesztés, fenyegetőzés nem helyi, elszigetelt jelenség volt, hanem gyakran alkalmazott, jól bevált módszer, egyfajta "pszichológiai hadviselés". A tatai járásból "mindenünnen" azt jelentették, "hogy a bizottság olyan híreket vetett be a köztudatba, hogy azoknak is ki kell települniök, akik szlovákok ugyan, de itt szeretnének maradni..." "A visszajelentkezőket azzal ijesztgetik, hogy vagy erőszakkal lesznek széttelepítve az országban, sőt kitelepítve innen, mikor is a kilátásba helyezett előjogaikkal már nem rendelkeznek".

29