Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Dr. Bárdos István: A kulturális rendezvények szerepe Esztergom idegenforgalmában (1925-1945)

Augusztus 15-én délután ugyanis a MOVE-Petz S. E. rendezésében Nemzeti Bajnoki Futballmérkőzés volt. Az esti órákban pedig a Petz-MOVE S. E. színjátszói bemutatták Szilágyi — Huszka "Erzsébet" című daljátékát. A szezon végén, 1942 szeptemberében készült összegzés szerint: az elmúlt két év vendégforgalma a következő képet mutatta. 1941. szeptemberéig 119 csoport kereste fel a várost 6921 fővel; 1942 szeptemberéig pedig 142 csoport érkezett 8847 fővel. A diákszállót 1941 decemberétől 1942 szeptemberéig 79 csoport kereste fel 1164 fővel, 1541 éjszakát töltve el benne. 1941-ben hajón 23 737-en, 1942-ben pedig 37 518-an érkeztek Esztergomba.

41 A következő, az 1943-as esztendő már valóban rendkívüli időket hozott A háború már a kapukon dörömbölt. A szervezők ha még nem is tudták, de sejthették, hogy ez lesz az utolsó Nagyboldogasszony-hét, amelyet Esztergomban megrendezhetnek. Programja a szokásos volt. Augusztus 14-én délután öt órakor Szent István kultuszdélután volt az OSZTGE-otthonban, fél nyolckor ünnepélyes harangzúgas köszöntötte az ünnepet, s fél kilenckor fáklyás felvonulás indult a Prímás-térre. Tűzijátékról ez időben már évek óta nem lehetett szó. A fáklyás felvonulást azonban váratlan esemény zavarta meg. Már játszottak a zenekarok, amikor hirtelen megszólalt a légiveszélyt jelző szirénazúgás. A fáklyákat eloltották, a palota ablakait elsötétítették, s a tömeg egymást tiporva menekült haza. A riadót tíz perc múlva lefújták — kiderült, hogy vaklárma volt az egész. A hibát az 58 éves Bábszky Ferenc követte el azzal, hogy tévedésbői a villanykapcsoló helyett a sziréna kapcsológombját nyomta meg.

42 Az esti pánik ellenére másnap folytatódott a meghirdetett program. Reggel öt órakor harangzúgas, hat órakor zenés ébresztő, kilenc órától ünnepélyes felvonulás volt a Kossuth Lajos utcától a Bazilikáig, tíz órától Serédi Jusztínián pontifikált misét. Tizenkét órakor zenés őrségváltás volt az országzászlórtál, öt órakor a sportpályán MOVE országos válogatott — Esztergom vármegye válogatott mérkőzés tanúja lehetett a közönség. Este nyolc órától az Ipartestület és a MOVE-Petz rendezésében bemutatták az "Aranysárga falevél" című operettet a Fürdő Szállóban. Egy évvel később, 1944 augusztusában bejelentették, hogy elmaradnak a hagyományos Nagyboldogasszony-hét ünnepségei. A szállodák, a kollégiumok katonai szálláshelyekké váltak. Idegenforgalmat vonzó kulturális rendezvényekről reálisan már senki sem gondolkodhatott. ÖSSZEGZÉS Áttekintve 25 év idegenforgalmi célú erőfeszítéseit, megállapíthatjuk, hogy az esztergomi idegenforgalom fő vonzerejét a katolicizmus adta. A rendezvények jól szolgálták a város és környékének általános fejlődését, művészeti életének megerősödését. A vár feltárása és a hozzá kapcsolódó diákturizmus egy nemzedék számára adott meghatározó élményt a magyar történelem élso századairól. Az erőfeszítések nyomán köztéri alkotások sora, fák és virágok ezrei kerültek az utcákra. Szebbé, lakályosabbá vált a város. A kiadványok, előadások és más propagandaeszközök révén kialakult egy történelmi értékrendet tükröző összkép Esztergomról — Európában éppen úgy

T mint az országban. Fejlődött vendéglátása, s kulturáltabbá vált környéke. Nem a kulturális idegenforgalom helyi szervezőin, hanem a tőke hiányán, a város szegénységén múlott az, hogy a kultikus zarándoklatok, a történelmi s művészeti ismereteket adó látnivalók mellé nem tudta kifejleszteni szabadtéri játékát s egyéb, nagy tömeget vonzó, értéket adó rendezvénysorozatát. Dr. Lepold Antal, Einczinger Ferenc, Szívós Waldvogel József, dr. Antony Béla, dr. Glatz Gyula, dr. Etter Jenő, dr. Sántha József, dr. Brenner Antal, dr. Perger