Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Dr. Bárdos István: A kulturális rendezvények szerepe Esztergom idegenforgalmában (1925-1945)
Kulturális rendezvények az első bécsi döntést követően A bécsi döntést követően 1938 decemberének végén visszaállt a történelmi Esztergom vármegye. Mindez természetesen nem hagyta érintetlenül a város idegenforgalmát. A Szent István Strandfürdő a változott viszonyok - azaz az idegenforgalom megcsappanását eredményező bel- és külpolitikai helyzet - nyomán, forgalmának növelése érdekében öt hónapra érvényes bérleteket bocsátott ki. Ezeket különböző kedvezmények ígérete mellett a családfők vásárolhatták meg. A megváltozott körülmények között ismét a belföldi turizmus felkarolása került az idegenforgalom gondolkodásának középpontjába. Ez természetesen fűszereződött a szándékkal, miszerint arra kell törekedni, hogy a visszacsatolt területekről többen utazzanak az "anyaországba" és viszont. Ennek érdekében 16 túraútvonalon indítottak szervezett csoportokat. Közülük kettő is érintette Esztergomot. Az egyik, az Árpád-házi útra Budapestről indulva Visegrádot, Esztergomot, Tatát, Zircet, Székesfehérvárt és Veszprémet érintve tért vissza induló városába. A másik, a Mária Terézia túra Esztergomot, Kőszeget és Sopront érintette. Az ország idegenforgalmának bevétele jelentős mértékben fejlődött. 1924-ben 29 millió pengő volt a bevétel, 1937-ben pedig 45 millió. Ezzel az idegenforgalom a búza- és az állatexport után az ország harmadik legfontosabb gazdasági tényezőjévé vált. Esztergom 1926-1927 óta fogalalkozott komolyabban az idegenforgalommal, s ezalatt ugyanúgy, miként az ország, komoly eredményeket ért el. Ugyanakkor még mindig sok a tennivaló annak érdekében, hogy megszűnjön az a vélemény, miszerint Esztergom szép, de unalmas város. Az országhoz visszacsatolt Ruszinszkóból 1939. március 13-án Sztojka Sándor, munkácsi görögkatolikus püspök vezetésével Esztergomba látogatott a 70 tagú Verhovina énekkar, s hangversenyt adott a Legényegyletben. Az Idegenforgalmi Hivatal filléres gyorsot hirdetett Kassára és Rozsnyóra. Az idelátogatók pedig, ha óhajtották, igénybe vehették a szigetek közötti csónakázásra beszerzett öt kis vadevezős ladik valamelyikét. Az idő haladtával egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a Felvidék visszacsatolása a város számára azzal a negatívummal járt, hogy megcsappant az Esztergom iránti érdeklődés. Csökkent az idelátogató turisták száma. E tendenciát csak a tavaszi diákturizmus változtatta meg. Május végéig 22 tanintézet kerete fel a várost. Egyre határozottabban fogalmazódott meg az esztergomiak igénye egy felvidéki körút iránt. Ennek kielégítésére szervezték 80 P részvételi díjjal azt a túrát, amely Rozsnyót, Krasznahorkát, Kassát, Husztot, Aknaszlatinát, Rabot, Miskolcot és Gyöngyöst érintette. Aki óhajtotta, további 10 pengő befizetése ellenében fakultatív programként elutazhatott Hérincsre, Esztergom ruszinkói testvérközségébe is. E nagyobb túrával egyidejűleg az ausztriai Passauba is hirdettek egy utat. A strandolókat a Leventezenekar térzenéjével szórakoztatták, s ha kissé megkésve is, de megkezdték a felkészülést az 1939. évi Nagyboldogasszony-hétre. Az augusztus 15-ei hagyományos felvonuláson a szervezők reményei szerint — ez alkalommal első ízben — ott lesznek Bart, Bény, Kéménd, Kőhídgyarmat és Zsigárd Gyöngyösbokrétái is. Az esztergomi egyházmegye visszacsatolt 160 plébániája soha nem látott tömeget hozott a városba. A Nagyboldogasszonynapi menetben mintegy 50 000 ember vonult a Kossuth Lajos utcától a Bazilikáig. Itt Serédi Jusztinián pontifikált szentmisét. Beszédében kitért arra a tényre, hogy éppen egy esztendeje, Nagyboldogasszony-napján indult meg az a mozgalom, melynek eredménye a békés revízió, s a Felvidék visszacsatolása lett. 38 Az ünnepi hét programja a szokásoknak megfelelően alakult. Augusztusban 400 Marine Hitlerjugend érkezett motorcsónakokon Esztergomba.
