Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Dr. Bárdos István: A kulturális rendezvények szerepe Esztergom idegenforgalmában (1925-1945)

születésnapján a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalapnak. A Frontharcos Szövetség július 2-3-án tartotta dísztáborozását, 24-én pedig a fűszerkereskedők jöttek közgyűlésük megtartására Esztergomba. E közgyűlésen, melyet Deseő Gyula — valamely utólag meg nem tudható — ügyetlensége majdnem elriasztott a városból, mintegy 700 fő részvételével zajlott le, három fontos kérdést tárgyaltak. Ezek közül az első a vasárnapi munkaszünet, a második a kereskedelem képesítéshez kötése, a harmadik pedig az időskori nyugdíj ügye volt. A gyűlés résztvevői e helyen tettek hitet a kormány egymilliárdos győri programja mellett. Az egymás után sorjázó konferenciákat, közgyűléseket mintegy megkoronázta az országos ünnepségek közé is beemelt Esztergomi Ünnepi Hét, melynek programja augusztus 13-án délután 5 órakor, az OSZTGE Szent Gellért utcai székházában kezdődött. Ezen részt vett Ernszt Sándor, dr. Radocsay László és Glatz Gyula mint fővédnök. Az ünnepség keretében irodalmi műsor és zenés összeállítás hangzott el. A Szent Gellért-himnuszt Yárady Ferenc operaénekes énekelte, akit édesanyja, Váradyné Beliczay Ilona kísért zongorán. Az énekszámot gramofonlemezre vették annak érdekében, hogy adandó alkalommal a Rádió műsorában is helyet kaphasson. Az esti órákban fényárban úszott a Bazilika és a Várhegy, s sétahajó indult a Nagy-Dunán. 14-én 9 órakor főpapi szentmise volt a Bazilikában, délután fél négykor a vitézi ünnepségek keretében megkoszorúzták a Hősök emlékművét, majd vitéz Sághy Antal zászlóavató beszédét követően a katonazenekar zászlójára Pongrácz-Bartha Edéné zászlóanya feltűzte a szalagot. Ezt követően 17 órakor került sor a Balassa szobor felavatására, melyet Sághy Éva verssel vezetett be, majd Sziny Gyula altábornagy mondott avatóbeszédet. A szobrot Glatz Gyula polgármester vette át a város nevében. Este hat órakor került sor Teleki Pál kultuszminiszter közreműködésével a pedagógiai kiállítás megnyitására. E kiállítás a bencés gimnáziumban, illetőleg a vízivárosi zárdában nyert elhelyezést. A zárdában a tanintézetek jelene és múltja, pedagógia és vallási élet, internátus, egyesületek, tanárok munkái, a növendékek munkái. A tanítóképzőből 1938-ig 397 tanítónő került ki, közülük 1938-ban mindössze 84 nem rendelkezett állással, amit a zárda vezetői rendkívül jó aránynak tarottak. A bencés gimnáziumban 4 állami, 1 társulati óvodai, 22 római katolikus, 7 protestáns, 10 állami, 10 községi, 6 társulati elemi iskola és a tanonciskola anyaga szerepelt. Este hét órakor szerenádot adtak a hercegprímás, az állomásparancsnok, a főispán és a polgármester lakása előtt, a Legényegyletben pedig este kilenc órától. Hangversenyt rendeztek a vitézeknek — Laurischin Lajos, Albert Ferenc hegedűművész és a Mária Terézia gyalogezred Fügedy Sándor vezette zenekarának közreműködésével. A program keretében az Esztergomban végzett tanítók egy magyar táncot is bemutattak. Este fél tízkor tűzijátékot rendeztek a Várhegyen. 15-én a nap a Leventezenekar ébresztőjével kezdődött. Nyolc órakor indult a hagyományos Nagy boldogasszony-napi felvonulás, mintegy 2000 ember részvételével. Fél tízkor ünnepi szentmise volt a Bazilikában. Ezt követően fél tizenkettőkor került sor a restaurált Vár és a Szent lstván-dombormű egyidejű felavatására, Horthy Miklós jelenlétében. A beszédet Hómann Bálint nyugalmazott kultuszminiszter tartotta. Este nyolc órakor lampionos csónakfelvonulás volt a Kis-Dunán. Ezen a napon tartották vándorgyűlésüket a Fürdő Szállóban a magyarországi alerdészek, s ekkor kereshették fel az érdeklődők az oltáregyleti kiállítást. Az ünnepi programsorozat az augusztus 20-án kilenc órakor kezdődő szentmisével zárult. A tízezres tömegeket mozdító augusztusi ünnepeket követően néhány héttel, szeptember 6-án Esztergomban s folytatólag 7-én Székesfehérváron tartotta díszközgyűlését a Magyar Váro-