Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Dr. Bárdos István: A kulturális rendezvények szerepe Esztergom idegenforgalmában (1925-1945)
A kb. 500 m-es futam a Rochlitz-patika és a barátok temploma között zajlott, gyorsasági, akadály- és lassúsági szakaszokkal. Ekkoriban fogalmazódott meg a Pilis-Vértes Szövetség vezetői körében az a gondolat, hogy 1933-ban rendezzenek a Faluszövetség 1925-ös kiálbtásához hasonlót. A leendő résztvevők előtt felcsillantották a lehetőségét annak is, hogy bemutatkozásuk anyagi haszonnal is járhat majd számukra. Az elképzelés azonban csak később és más formában valósult meg. Miközben az esztergomiak akiállítás rendezésének módozatain gondolkodtak, a turizmus új formája jelent meg az országban. Az Országos Idegenforgalmi Tanács és a MÁV belső idegenforgalmat növelő intézkedései nyomán megkezdődött a nagyközönség utaztatása az úgynevezett "filléres vonatok" révén. Az első ilyen vonat 1932. május 8-án Szombathelyről érkezett a városba. A vasútállomáson a polgármester, Glatz Gyula fogadta a 620 vendéget. A csoport a Kossuth Lajos út, IV. Béla király út, Bottyán János út, Széchenyi tér, Bottyán-ház, Csernoch János út, Szent István fürdő érintésével jutott el a Bazilikához. Ebédjük a Fürdő Szállóban volt, ahol cigányzenekar játszott, délután strandoltak, s meglátogatták a Keresztény Múzeumot és a Kincstárat. A vendégek este hét órakor hagyták el a várost. Esztergomból május végén indult volna hasonló vonat, soproni úticéllal. Ez azonban ekkor elmaradt, mivel ugyanezen a napon a budapestiek "szállták meg" Sopront 3500 fővel. A programot végül szeptember 25-én valósították meg, ekkor közel ezer esztergomi ült vonatra, hogy megtekintse a "legmagyarabb város" nevezetességeit. A város vendégforgalma a rendezvények és egyéb erőfeszítések nyomán folyamatosan emelkedett. Ily módon 1932-ben már 257 260-an jöttek vasúton, 52 232-en hajón és további 22 857-en automobilon, motorkerékpáron. Összesen 332 349 vendéget fogadott falai között Esztergom. Az 1933-as esztendő első jeles programja április 30-án volt, amikor is megérkezett a székesfehérvári filléres gyors. A vendégeket ez alkalommal is Glatz Gyula fogadta. A napi programban szentmise meghallgatása, a látnivalók megtekintése szerepelt. Az esetleges külön igények kielégítéséről karszalagos cserkész idegenvezetők gondoskodtak. A vendégek a délutáni órákban hajóval utaztak el Esztergomból. A következő nagyobb csoport május elején a Keresztény Szocialista Párt 1000 fős küldöttségeként érkezett — 30 éves jubileumát megünnepelendő —, Emszt Sándor és Huszár Károly vezetésével. Júniusban, s később a nyár folyamán az esztergomiak filléres gyorssal utaztak Miskolcra, Lillafüredre, Tihanyba és Szegedre. Sajátos kísérletként júniusban speciális "filléres dalos gyorsvonat" utasait fogadta a város. A "Weekend" című lap, a város vezetése és az Esztergomi Takarékpénztár szervezésében 2 pengő 60 fillérért hirdették budapestiek számára ezt az utat. Az összeg az útiköltségen túl magában foglalta a strandolás és a Fürdő Szállóban: Utry Anna, Varga Imre, Komlóssy Erika, Woggenhuber Oszkár, Vági István énekesek és László Imre zeneszerző részvételével rendezett nótaest belépőjegyét. A céltudatos szervezőmunka eredményeképpen júniusban már 15-18 ezer idegen fordult meg a városban, ami igen szép és figyelemreméltó teljesítmény volt országos összehasonlításban is. A Szent István Strandfürdő — forgalmának fokozása, az érdeklődés felkeltése érdekében — "Strand szépe" versenyt rendezett júniusban. A verseny zsűrije azonos volt a "Miss Magyarországáéval. A lebonyolításban segédkezett a "Színházi Elet" című lap szerkesztősége is. A verseny nagy közönségsikerrel zárult ugyan, de kiváltott némi vihart a prüdériára hajlamos polgárok körében. így azután a következő években nem szépségversenyt, hanem "Mr. Bronz" és "Mrs. Bronz" versenyt hirdettek, a nyár folyamán legszebbre barnultak számára. Ez a megfogalmazás úgy tűnik, már nem zavarta a "vizeket".
