Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Dr. Bárdos István: A kulturális rendezvények szerepe Esztergom idegenforgalmában (1925-1945)

lampionos felvonulás, majd szerenád volt a Prímási palota előtt. Az avatás napján délelőtt 10 órakor Haász István tábori püspök — az Országos Szent Imre Szövetség egyházi elnöke — főpapi szentmisét pontifikált. A misén az ifjúsági énekkar a "Missa de Angelos"-t énekelte. Ezt követően került sor a gimnázium épületének Kossuth utcai sarokfalában elhelyezett dombormű leleplezésére Szalammayer Tasziló budapesti bencés gimnáziumi igazgató, Zászlós István alkotó és szülei jelenlétében. Ott volt a Credo Egyesület, Mátéffy Viktor, P. Böle, Serédi Jusztinián, dr. Meszlényi Zoltán, dr. Hamvas Endre és sokan mások. Az emlékművet dr. Gróh József, a Bencés Diákszövetség elnöke leplezte le, s dr. Brenner Antal polgármester-helyettes vette át a város nevében. Az ünnepség Huszár Károly ünnepi beszédével zárult, és ezzel véget ért a Szent Imre-év esztergomi eseménysorozata. Idegenforgalom a gazdasági világválság éveiben (1931-1933) A nagyobb szabású programok résztvevői mellett természetesen jelen voltak a városban az alkalmi látogatók és kirándulók viszonylag nagy tömegei is. 1931. május 3-án például 150 személygépkocsit és motorkerékpárt számláló konvoj érkezett Bécsből, mely néhány órai pihenés után továbbrobogott Visegrád irányába. Pünkösdkor 1800 idegent fogadott a város. Közülük 1308-an a termálfürdőt is felkeresték. Június 17-én 1200 idegen járt Esztergomban, közülük 700-an mentek strandolni. Érzékelhető tehát a látogatók számának az emelkedése, s ugyanakkor a feszültség is, hogy a város nemigen tudott mit kezdeni azokkal, akik nem valamely egyházi esemény miatt látogattak falai közé. A kirándulók száma a nyár folyamán a hétvégeken 1500-2000 között állandósult. A turisták közül 250-300-an jöttek autóval vagy motorkerékpárral. Esztergomban tartotta vándorgyűlését az MTE történelmi és természeti emlékbizottsága — Papp Dénes ügyvezető alelnök, dr. Zsemberi Gyula társelnök és dr. Csury József emlékbizottsági elnök vezetésével. A vendégeket Kemény Miklós esztergomi osztálytitkár fogadta. A közösen meghallgatott misét követően Lepold Antal vezette őket a Várhegyen és a Bazilikában. Tárgyalást folytatott itt augusztus folyamán az Országos Idegenforgalmi Tanács alelnöke dr. Huszár Aladár főispánnal és Etter Ödön elnökigazgatóval. Szívós Waldvogel József javasolta egy botanikus kert létesítését, s egy konkrétum: a Fürdő Szállóban megrendezték a város első Anna-bálját. Nagyobb szabású lampionos csónakfelvonulással bővítették a hagyományos Nagyboldogasszony-napi ünnepi hetet. A lampionos csónakfelvonulás vezérhajóján a Legényegylet énekkara és a Levente-zenekar játszott. A meghirdetett csónakdíszítési verseny első díját Komáromi István és Németh Gyula nyerte el ötletesen díszített sárkányos hajójával. A korábbi tapasztalatok nyomán 1932 augusztusában nagyobb szervezettséggel rendezték meg a hagyományos Nagyboldogasszony-hét programsorozatát. A szokásos egyházi ceremóniák, s a Szent István, Szent László, Szent Imre ereklyék, valamint a Patrona Hungáriáé szobor mellett nagy pompával vitte a Széchenyi térről a Bazilikához vonuló tömeg a magyar államiság jelképeinek másolatát. A menet élén lovasbandérium haladt, azt az ifjúsági (Szent Imre) csoport, a levente (szent korona) csoport, a férfiak (szent ereklyék) csoportja és végül a nők (Szűz Mária) csoportja követte. Folyambajnokságot rendeztek a sziget felső végétől a Hajós Egylet csónakházáig, aratóünnepély csábította a közönséget aPrímás-szigetre. A játék szereplői a szentgyörgymezői olvasókör színjátszói közül kerültek ki. Megyei kerékpáros verseny indult augusztus 21-én Bajnáról ás vissza, 53 kilométeres távon. A versenyt a Kerékpáros Kör bonyoKtotta le. Ugyanaznap délután városi kerékpáros versenyen próbálhatták ki erejüket a vállalkozó kedvűek.