Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Leblancné dr. Kelemen Mária: Alsógalla élete, a községi önkormányzat működése, tevékenyégé a képviselő-testületi jegyzőkönyvek tükrében (1892-1947)
járulnak". 103 Ismeretes, hogy Alsógalla képviselő-testülete felfüggesztve, így az Ő véleményükre senki sem volt kíváncsi. Ennek ellenére, miután Rajk László belügyminiszter 1947. augusztus 15-én aláírta a 179.238/1947. III. 3. sz. rendelkezését, amely 1947. október 1-vel kimondta - ideiglenes nevén - Tatabánya megyei város megalakulását, 1947. október 9-én; a bányaközségekképviselő-testületeinek utolsó ülését Alsógalla is megtartotta az egységes napirendi pontok szerint. 104 Sor került ezen az utolsó ülésen a BM rendelet ismertetésére; a községek vagyonának egyesítésére; a községi elöljárók felmentésére; az új megyei város elnevezésének, ideiglenes székhelyének elfogadására. A képviselő-testületek működésüket beszüntetve kimondták feloszlásukat. 105 1947. október 10: Tatabánya megyei város alakuló képviselő-testületi ülésével új fejezet kezdődött a négy bányaközség életében. Az elmúlt évtizedek igazolták a város életképességét. m. "ZÁRSZÓ" Az alsógallai községi önkonnányzatról, képviselő-testületről elmondhatjuk, hogy a községi törvényekben előírt keretek között működött. A II. világháborúig a képviselő-testület összetételénél fogva eleve nem képviselhette a nagyközség lakossága egészének érdekeit. Alsógalla adottságait, lehetőségeit figyelembe véve némely területen maradandót, a köz érdekét szolgálót, némely területen viszont a lehetségesnél kevesebbet tettek. Talán éppen azért következett be ez a felemás állapot, mert nem minden esetben sikerült az egyéni és az össztársadalmi érdeket Összhangba hozni. Ha a MÁK Rt. és a község érdeke, a bányászok, bevándoroltak és az őslakosok érdeke találkozott, vagy a községi önkormányzat jó diplomáciai érzékkel a különböző érdekeket "közös nevező"-re tudta hozni, abból mindig a községnek és lakosságának származott - ha néha csak hajszálnyi - előnye. A községfejlesztés, -rendezés keretében tárgyalt építkezések, tatarozások, az útviszonyok javítására vonatkozó törekvések, a villamosítás-villany világítás bővítése apró eredmények, de olyan eredmények, amelyeket a község saját erejéből (beleértve a MÁK Rt. adófizetését) valósított meg. Nagyobb beruházásokat önerőből nem tudtak megvalósítani éppenúgy, mint sok más, hasonló teherbírással rendelkező település. Azok a változások, eredmények, amelyek a vizsgáit korszakban Alsógallán végbementek, az adott kor vívmányai, követelményei voltak 1945 előtt és után egyaránt. JEGYZETEK 1. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pesten, 1851. II. 34. 2. Pastinszky Miklós-Tapolcainé Sáray Szabó Éva: Pesty Frigyes 1864. évi helynévgyűjtése. Komárom megye. Tatabánya 1977. (Tartalmazza Alsógalla, Unter Galla határában előforduló mező, dűlő, erdő, szőlő, árok, írtvány, tisztás, hegy, patak nevét, legfontosabb adatait.) 59-60. 3. Szabad György: A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Akadémiai Kiadó Bp., 1957.
